Futaky Hajna: A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma I. (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 27/1., Budapest, 1992)

NÁDASSY JÓZSEF

aktívabban működött rendezőként. 1923 nyarán visszavonult Makó melletti tanyájára, ahol két év múlva meghalt. A három évad föltétlen pozitívuma, hogy a színház működésének folyamatosságát fenntartotta. A műsor mindvégig kényszerpályán mozgott: politikai és anyagi korlátok között, ill. erős dekonjunktúra jegyében. Ez utóbbi lehetett az egyik oka annak, hogy a program a századeleji tarkaságot hozta vissza. Egy-egy darab egyfolytában legfeljebb 2-3 este került színre, csak a viszonylag sikeres néhány operett ment 6-8-as szériában. Az operett-hegemónia mindvégig érvényesült, eltérő tónusokkal. Az 1920/192l-es évadban nehéz volt új művet szerezni, hónapokig alkalmas primadonna sem akadt; az új Ezüstsirály és a régi Cigánybáró 11-11 előadása mellett baranyai (amatőr) szerzők A bár virága c. művének 12 előadása hat hét alatt nagy sikert jelentett. A következő két évad legsikeresebb operettjeinek előadás-száma mutatja a dekonjunkturális helyzetet, ha összevetjük az 1915-1920 közötti hasonló adatokkal. Az Offenbach 15, a Hazudik a muzsikaszó 22, az Aranymadár 21, a Hamburgi menyasszony 18 előadást ért meg, az élenjáró A bajadér 15-ször került színre két hónap alatt 1923 tavaszán. Mindkét évadban sok egynyári operettet is bemutattak. Nem hozott széria-sikert a régiek felújítása sem, de azért a Mágnás Miska 14-szer került színre. Nádassy híve volt a népszerű operáknak, 1921-1923 között sűrűn szerepeltek a műsorban; a Rigoletto, a Hoffmann meséi, a Pillangókisasszony, a Parasztbecsület, a Trubadur, a Faust és a Carmen előadásairól tudunk. A zene- és énekkarról valló adatok azonban ébresztenek némi kételyt az előadások színvonalát illetően, ugyanis még az 1921/1922-es évadban is csak szűk kamarazenekara volt a színháznak (az ígért 20 fő helyett legföljebb 12-14 zenész játszott, több fúvós és vonós hiányzott), a kar pedig amolyan „átjáró-ház" lehetett. A prózai műsor feltűnő érdekessége és egyben beszédesen vall a közhangulatról, hogy Az ember tragédiája 1920 karácsonya táján 10-szer, a további évadokban újra, összesen 22-szer szerepelt műsoron. A megszállás utáni évadot a Bánk bán két előadása nyitotta meg a pesti Nemzeti Színházból jött vendégművészekkel. Petőfi 100. születési évfordulójára készült Szávay-Géczy Petőfi c. műve, amely 1922/1923-ban 9-szer ment. Az új, keresztény kurzus igényeit kívánta kielégíteni egy passiójáték (Jézus élete és halála), húsvét előtt játszották 8, később még 5 alkalommal. A klasszikus-félklasszikus művek előadására irányuló törekvésnek több dicséretes jele van. Nemcsak vendégek kedvéért került színre évente 1-2-szer a Romeo és Júlia, Moliére halálának 300. évfordulójára A képzelt beteg 2, 1923 tavaszán a Szentivánéji álom 5 estén, a Stuart Mária összesen 7-szer, a Haramiák 2-szer. Találkozunk Csehov- (Ványa bácsi), Gorkij(Éjjeli menedékhely), Tolsztoj- {(Élő holttest, egy Karenina ,4rm<3-adaptáció), Ibsen- (Nóra), Shaw- (Pygmalion), Wilde- (Eszményi férj) művek bemutatásával, ill. előadásaival. A kortárs magyar szerzők közül Herczeg Ferenc a legkedveltebb, több korábbi műve szerepelt újra sikerrel (Bizánc 9, Gyurkovics-lányok 7, A dolovai nábob leánya 4 alkalommal, bemutatták 292