Futaky Hajna: A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma I. (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 27/1., Budapest, 1992)

NÁDASSY JÓZSEF

egy operettsiker vagy jeles vendégművész fellépése után olvashatunk csak telt házas előadásokról. A közönség ízlését a divat - jómódú polgári rétegekét gyakran a sznobéria - határozta meg a felszínes, idillikus szórakozás szintjén. A műsor föltétlenül igazodni próbált ehhez. A műsorszerkezetben észlelhető változás, hogy a francia szalondarabok szinte eltűntek, a bohózatok is visszaszorultak. A nagy klasszikusok „népszerűségére" jellemző, hogy a három évadban 3 Shakespeare-mű került színre (Lear király, Othello, Romeo és Júlia) mindössze öt előadásban; 1 Calderon-vígjáték két, 2 Schiller-dráma öt előadásban. (Jellemzésül idézem a Pécsi Napló 1903- dec. 11-i számából: „Pécsett Shakespeare-t nem szabad színre vinni, mert nincs rá közönség... A zsöllyék üresek voltak, a földszinti páholyok is.") A magyar drámák sorsa sem különb. A Bánk bánt két nemzeti ünnepen adták, Az ember tragédiáját nyolcszor játszották (vendégszereplő kedvéért is), de csekély érdeklődés mellett. Jókai két színművének hat előadásán kívül a kortárs szerzők művei közül Fényes Samu Kuruc Féja űöfíí^ának 6 előadása a legsikeresebb (Molnár Doktor úra. is ennyiszer került színre). Herczeg népszerű vígjátékait két-három ízben adták, töltelékszerepük volt, akár a többi - elég nagyszámú - magyar és külföldi prózai darabnak (köztük Gorkij Éjjeli menedékhelye, Maeterlinck Monna Vannóifi). Közülük néhányat vendégszereplő kedvéért adtak elő egyszer. A népszínművek jobbára vasárnap du. kerültek csak elő (a legkedveltebb művek A falu rossza, Piros bugyelláris, Sárga csikó stb.). A korábbiakhoz képest csökkentek az operaelőadások, a megunt (ahogy a kritikák írják), évek óta ismétlődő művek mellett előadják Verdi Emani\&t. Az operetté a világ annyira, hogy már az en suit-rendszer tendenciája is jelentkezik egy-egy nagyobb siker szériájában. A korszak országos sikere, a János vitéz a pesti premier után 57 nappal Pécsett is hódít: 1905. január 14,-április 30. között 28 előadást ért meg, további előadása volt Siklóson. A Bob hercegnek egyetlen évadban 19, majd még 2 előadása esik az időszakra, a Drótostót egy év alatt 20-szor, a San-Toyés Josef Strauss Tavasz c. műve 12-szer, a Hajdúk hadnagya egy évadban 12-szer, az Aranyvirág 11-szer, A bajusz másfél év alatt 10-szer, az angol Postás fiú egy hónap alatt 8-szor került színre. Közben csak egyetlen prózai mű, egy osztrák bohózat (A postás fiú és a húga) ért meg két évad alatt 11 előadást. Az operettműsor hegemóniáját a társulatok személyi összetétele is tükrözi. Az első két évadban még a megszokott katonazenekar szolgáltatott zenét, bár Nádassy már 1903 nyarán polgári zenészeket szerződtetett, de kénytelen volt nekik fölmondani a közönségóhajnak engedve. Utolsó évadában azonban már polgári zenekar játszott. A játékrend a korábbi évekhez viszonyítva keveset változott. Az első évad korai befejezése - 1903. február végével - az anyagi romlás előli menekülés, ám ezt az évadot kezdték korán. Továbbiakban visszatért az október 1. körüli kezdés és a virágvasárnapig tartó évad, amit a nagyhét szünnapjai után pótidény követett 1904 és 1905 áprilisában. Utolsó szezonjában Nádassy bevezette a hétfői mérsékelt árú előadásokat, hogy a szerény jövedelmű rétegek is láthassák ilyenkor a legsikeresebb előadá107