Futaky Hajna: A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma I. (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 27/1., Budapest, 1992)

NÁDASSY JÓZSEF

Harmadik fejezet NÁDASSY JÓZSEF 1902/1903 - 1904/1905 Már a megelőző két évadban „művezető"-je volt a színháznak, érthető, hogy az 1902 tavaszától esedékes új bérleti periódusra sikerrel pályázott. Ekkor - 28 évesen - lett először igazgató. Ambícióját elárulja, hogy még március végén háromhetes pótidénnyel kezdte meg direktori működését Pécsett, majd ősszel nem várta be a hagyományos (október 1. körüli) évadkezdési időt, szeptember 12-én megnyitotta első szezonját. A következő két évben már nem sietett. A három évad - és némileg Nádassy további pályafutásának - alapján nem tarthatjuk szerencsés színházvezetőnek, jóllehet több jel utal rá, hogy elődeinél modernebb, frissebb színházi szemlélettel rendelkezett. Pl. néhány jelentékeny fiatal művész a nála eltöltött évek után jutott országos ismertségre (dr. Bródy Miklós karnagy és zeneszerző; Éltető Gyula díszletfestő - az egyik legelső tervező; Almássy Endre, Győri Matild, Kalmár József, Komlóssy Ilonka, Sáfrány Vilmos, Sajó Géza, Szabó Samu, Tihanyi Béla, Toronyi Gyula, Vágó Béla - színészek, énekesek; Ferenczi Frigyes színész-rendező). Társulatának nívója csak a harmadik évadban mutat süllyedést, amikor már befejezett dolog, hogy az 1905/1908-as időszakra kiírt pályázaton részt sem vesz, hanem Sopronba megy. A színház hanyatlását ettől kezdve többször említik. Mindaddig azonban a „vidék legjobbjainak" számító nevekkel találkozunk a Nádassy-társulatban: Angyal Ilka, Feledi Boriska, Ferenczy József, Hajós Elza, Hidvéghy Ernő, Hatvani Ede és neje Lévai Berta, Jeskó Ariadne, Kardos Andor, Ragányi Iza, Rákosi Ferenc, Ruzsinszky Ilona, K. Tarnay Ilona, Wlassák Vilma. Feltűnően nagy súlyt helyezett a színpadi kiállításra; a korábbi gyakorlathoz szokott kritikusok rendre elismerik a bemutatók „pazar", „gazdag" látványát egyben utalva rá, hogy az igazgató erején felül költekezik. A szobadíszletekre Nádassy helyeztetett először (Pécsett) mennyezetet, így lett valóban intim tér a szoba, ő szervezett először polgári zenészekből állandó színházi zenekart; Ő próbálta gyakorlatba átvinni a színházi kerület elvét, Kaposvárott és Mohácson rendszeressé téve a nyári-őszi szezonokat (1904. július 2-án társulata avatta fel az új mohácsi színkört, amelynek létrehozásában aktív részt vállalt). Biztosította nagy és divatos művészek igen gyakori vendégszereplését. Színészként állandóan játszott, sikeres operettkomikus és -énekes volt. Pécsi származású színésznőfeleségéről szintén roppant elismerő kritikák szóltak, Nádassyt mégis sűrűn támadták a felesége „sztárolásáért". Mint igazgatót a városi publikum nem támogatta: már 1902 őszén olvashatunk a színházban tátongó széksorokról és az érdeklődés rohamos hanyatlásáról. Egy106