Kerényi Ferenc: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1727-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 26., Budapest, 1992)
A SZÍNHÁZTÖRTÉNETI FORRÁSOK ÉS LELŐHELYEK ISMERTETÉSE
A SZÍNHÁZTÖRTÉNETI FORRÁSOK ÉS LELŐHELYEIK ISMERTETÉSE Ha a feltárt levéltári forrásokat összességében vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy azok majdnem teljes egészében a korabeli megyei és városi közigazgatás különböző területein keletkezett dokumentumok. Igen kis számban olyan forrás is akadt a feltárás során, amely nem köthető szorosan iratképző szervhez, azaz a pertinencia elve alapján létrehozott irategyüttesről van szó. Ilyen a Baranya Megyei Levéltár Aprónyomtatványainak Gyűjteménye című fond is. De térjünk vissza a fő forrásbázisra, a korabeli közigazgatás során keletkezett anyagok ismertetésére . Ezek közül is zömében Pécs szabad királyi város különböző szintű testületeinek irategyütteseiről van szó. Kisebb mértékben bár, de Baranya Vármegye Közgyűlése és Hivatala is hozott létre színjátszással kapcsolatos dokumentumokat. A vármegye szerepe akkor nőtt meg a színügy terén, amikor a városban már polgárjogot kapott a magyar nyelvű színjátszás. A magyar nyelvű színikultúra legfőbb patrónusa ugyanis a vármegye közgyűlése, illetve az ott helyet foglaló baranyai, illetve pécsi nemesek. Ezért minden egyes, a magyar színüggyel kapcsolatos sorsfordulónál ott találjuk a megye notabilitását, illetve köztisztségviselőit. Szerepét némiképp átvette az 1839-ben megalakult Pécsi Nemzeti Casino. Ezért a magyar nyelvű színjátszás mecénási szerepkörét tartaImazó iratok zöme a pécsi székhelyű vármegyeházán keletkeztek. Ezek elsősorban a nemzeti színészetet támogató röpiratok, gyűjtőakciók és egyéb patrónusi teendőket rögzítő ügyiratok. A vármegye szerepe akkor nő meg igazán, mikor a Német Színház megalakulása után ellenlépésként saját erőből létrehozták a "Pétsi Magyar Színész Társaságot". A magyar színház alig egy évet élt, de ez a rövid időszak teljesen új funkciók ellátására sarkallta a megye közigazgatását. Elsősorban létre XXIII
