Kerényi Ferenc: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1727-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 26., Budapest, 1992)
PÉCS SZÍNHÁZTÖRTÉNETÉNEK KEZDETI SZAKASZA 1727-1848.
társulat első évadjának előadásai ui. nem a Casino Fő utcai ú'j székházában zajlottak. Itt még nem tudták erre a célra átalakítani az épület belső termeit. Ezért a színházi vezetés bérbe vette Schneckenberger Anta l házát. Ebben az épületben alakították ki a színitermet, a kulisszákat s az egyéb szükséges helyiségeket. A próbák és az előadások is itt zajlottak egészen 1840 tavaszáig. A Pécsi Nemzeti Casino lelkes és odaadó munkájának köszönhetően a magyar társulat majd egy hónappal megelőzte az építkezési gondokkal bajlódó Deutsche Theatert. A színház építője Schultz Feren c ugyanis nem készült el a kialkudott októberi határidőre. így is csak a legégetőbb műveleteket végezték el a színházon az 1839. november 3-i megnyitóra. A Pécsi Magyar Színház életében a várva várt nap végül is 1839. október 9-én virradt fel. Ekkor volt az első ünálló magyar évad ünnepélyes megnyitása Lendvay Márto n címszereplésével. A premieren egy ötfelvonásos német színpadi művet adott elő a társulat, Raupach: "Királyleány, mint koldusnő" címmel. Az ismert műsorjegyzékek szerint heti 3-4 ízben lépett a pécsi közönség elé Lendva y frissen toborzott csoportja. A repertoár összeállítását az igazgatóság az előadások előtt 8-10 nappal végezte el. Természetesen figyelembe vették Lendvay Márto n és a társulat más tagjainak észrevételeit is. Az 1840. április 30-ig tartó első évadban a magyar társulat összesen 105 előadásának tapsolhatott a város magyar ajkú lakossága. Ez arányaiban körülbelül megfelel a német társulat előadásai számának. A már ekkor is nehezebb műfajnak számító szomorújáték, tragédia ritkábban volt műsoron. A bemutatott darabok több mint a fele bohózat, vígjáték és daljáték volt. A városunkban játszott művek sokszor megegyeztek a Pesten, vagy az ország más nagyobb, jelentősebb városaiban előadott darabokkal. Előszeretettel játszották a kor divatos német és francia szerzőinek műveit is, mint már említettem. De természetesen vannak magyar szerzők is, mint Balog Istvá n, Gaá 1, vagy a később híressé vált Szigligeti Ed e, kiknek a műveit folyamatosan játszották a korabeli magyar színpadokon. LXXII
