Kerényi Ferenc: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1727-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 26., Budapest, 1992)
PÉCS SZÍNHÁZTÖRTÉNETÉNEK KEZDETI SZAKASZA 1727-1848.
melyet pár év múlva követett az újabb. A püspöki nyomda 1772 óta működött. A város lakói főleg a minden évben megrendezendő "fánk mulattató táncvigalmak" alkalmával gyűltek össze a nagyobb szálákban. Ide szerződtették az alkalmi komédiáscsoportokat is. A fogadókban és más szórakozó helyeken alkalmi zenekarok, hangász (dalos) karok adtak állandó műsort. A közel 11 000 lelket számláló városban az 1830-as évek közepétől újból felvetődött a színházépítés gondolata. Johann Bald e isztriai kalmár és földmérő 1834 szeptemberében kezdeményezte a városatyáknál tervezete elfogadását. A kereskedő bár idegen volt, mégis kiterjedt kapcsolata volt a helyi kereskedők és iparosok körében. A városban otthonosan mozgott, s elképzelése szerint, ha a színház felépült volna, szerette volna elnyerni a polgárjogot is. Bald e közeli kapcsolatban állt Trabert Péte rrel is, akitől valószínű számos tanácsot kaphatott az önálló színkör felállítására vonatkozólag. A távolról jött kereskedő nemcsak építési tervrajzokkal és koncepcióval, hanem - az eddigi próbálkozásokkal ellentétben megfelelő anyagi háttérrel is rendelkezett. Tervezetét a város elöljárósága megkönnyebbüléssel fogadta el 1834 októberében. Az elképzelés egyébként beleillett az 1832-ben elkezdődött Fő tér rendezési tervezetébe is. A Fő tér szerepe megnövekedett, mivel a helyi gazdasági élet és kereskedelem centruma volt. A vásári és egyéb igazgatási teendők ellátására sorra épültek fel a felügyelő és szolgáltató épületek. Az új városháza 1832-re már elkészült. A tanács tervei szerint a piacteret ölelő területet fokozatosan beépítik közhasznú épületekkel, elsősorban a magánvállalkozók közreműködésével. Az idegenből jött, de gazdag kereskedő is' a Fő téren lévő üres fundusok valamelyikén kívánta nagyszabású terveit megvalósítani. Egyedüli feltétele az volt, hogy az építési telek közvetlenül a piac mellett feküdjön. Bald e nem csupán színházat akart építeni a város legelőkelőbb terén. Olyan épületegyüttest álmodott meg, mely magába foglalta volna a teátrumot, kávéházat, fogadót és a "táncznak való szálát" is. Az LX
