Kerényi Ferenc: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1727-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 26., Budapest, 1992)
PÉCS SZÍNHÁZTÖRTÉNETÉNEK KEZDETI SZAKASZA 1727-1848.
Traber t ún. "feltételeit" joggal kifogásolta a város, hisz' olyan előjogokat akart magának biztosítani, amely mindig is a város önrendelkezési köreibe tartozott. De ez lett volna a kisebbik baj. Ugyanis hamar kiderült, hogy a minden bizonynyal kiváló képíró a színházépítés világában nem éppen otthonos, mivel nagyra törő elképzeléséhez egy árva vasa sem volt. Ennek ellenére a szenátus a választott polgárok testületére bízta a döntést, talán abban a reményben, hátha sikerül valamilyen csoda folytán Traber tnek pénzre szert tennie. Az ún. Külső Tanács nem vetette el a Trabert-féle tervezetet, sőt a támogatásáról biztosította azt. Természetesen a város jogait csorbítatlanul hagyta. Végül közgyűlési határozatban elfogadták a tervet, azzal, ha Traber t elismeri, hogy a leendő színházépület a város tulajdona. Viszonzásul a bérlőnek csak jelképes összeget kellett volna fizetnie a bérleti jogért, évi egy aranyforintot. Sajnálatos módon ezzel véget ért ez a kezdeményezés is, pedig a város részéről egyértelmű volt a segítő szándék. Traber t többet már ez ügyben nem adott be kérelmet a tanácshoz. A városba látogató komédiások újra csak az eddig már ismert helyeken léptek fel. Johann Balde színházalapítási tervei A reformkor évei alatt a városi polgárság gazdasági helyzete is megszilárdult. Fő jövedelmi forrásuk továbbra is a várost övező szőlő- és gyümölcsös kertek, azaz a szőlő- és bortermelés, amiből élénk kereskedelmet bonyolítottak le. A Fő téren álló piac minden nap fogadta a négy, fő irányból érkező "portékásokat", kalmárokat. Heti piacára termény- és állatkereskedők igyekeztek az ország minden tájékáról. A vagyonossá váló polgárság kezdett egyre többet áldozni a tudomány és művészet pártolására . Szepessy Igná c püspök kezdeményezésére 1833-ban avatták fel a Lyceumot, az egykori Pálos Rendház épületegyüttesét. Nemsokára (1837) megnyílt a város első könyvkereskedése is, LIX
