Kerényi Ferenc: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1727-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 26., Budapest, 1992)

FÜGGELÉK. SZÍNHÁZTÖRTÉNETI DOKUMENTUMOK

A legalázatosabban esedezünk Császári és Királyi Fenséges Uraságodhoz, valamint a Magas Helytartótanácshoz, hogy a fentebb mérlegelt indítékok alapján, amelyekhez még az is hozzájárul, hogy a mondott templomban a színházat az építők már ténylegesen fel is építették, maguk a színészek viszont ezeknek a zord időjárási viszonyoknak mindehhez kapcsolódó beköszöntése közepette minden alkalommal tartózkodási lehetőséget kapnak ott, de a mesteremberek is, akik magát a színházat a saját költségükön felépítik, ezt a pénzt az előadások megtartását követően idejében megkaphatnák, még ha nem is minden egyes alkalommal, mert mégiscsak elég hosszú időn át lesznek kénytelenek csalódni a nyilvánvaló pénzbeli veszteség miatt, s végül, mivel az elmúlt 30 éves időszak folyamán a már sokadszor említett templom dolgában a papság egyáltalán semmiféle problémát sem vetett fel, így Legfenségesebb Uram méltóztassék engedélyezni, hogy a szóban forgó templomban, mint most már egyfajta világi jellegű épületben tarthassanak színielőadásokat, abban az esetben pedig, ha ennek az engedélyezésnek a megadása előtt mindez nem volna lehetséges, a legalázatosabban azt kérjük, Legfenségesebb Uram az itteni megyéspüspök úrnál ezt az ő hajthatatlanságát méltóztassék lecsillapítani. Egyebekben maradunk Legmagasabb Fenségednek alázatos szolgái 1817. február 3-án. PVT ir. 323/1817. Latin nyelvű irat, fordította Kun József. 3. KILÉNYI DÁVID SZÍNIGAZGATÓ LEVELE PÉCS VÁROS TANÁCSÁHOZ. 1819. január 18. Tekintetes Nemes Tanács!