Kerényi Ferenc: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1727-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 26., Budapest, 1992)

FÜGGELÉK. SZÍNHÁZTÖRTÉNETI DOKUMENTUMOK

PVT ir. 2152/1812. Német nyelvű irat, fordította: Aszmann Mária. 2. PÉCS SZABAD KIRÁLYI VÁROS ELÖLJÁRÓSÁGÁNAK KÉRELME JÓZSEF NÁDORHOZ. 1817. február 3. Legfenségesebb Uram! Az itteni Püspöki Tanács folyó év január 24-i keltezésű 65. szám alatt hozzánk intézett és másolatban nekünk átküldött levelében, amelyet mellékletként ide csatoltunk, megkeresett bennünket, hogy miután a Pálos rendi testvérek eltörölt Rendjének itteni templomát elkezdtük átalakítani színház céljára, erre áldását adni vonakodik, a mi döntési joghatályunk alá eső színészeket az ott rendezendő színielőadásoktól tiltsuk el. Meglehetősen alaposan meggyőződtünk róla egyrészt a közvéleményből, másrészt pedig az ezideig hozzánk írt megbízható jelentésekből is, s a folyó évi január 28-i 295. számú válaszunkban megírtuk a mondott Püspöki Tanácsnak: az említett templomot, csakúgy, mint a másikat, vagyis a dominikánusokét, a szóbanforgó Rendek eltörlésének idejétől kezdve, de különösen a legutóbbi években különböző világi célú hasznosításra alakították át, mert ugyanott nemcsak szénát, zabot és gyümölcsöt tároltak, hanem szarvasmarhákat is őriztek nagyobb számban, s hosszabb időre bezárva ott is takarmányozták őket: ebben az időszakban kezdték meg a gyalogsági katonai kórháznak, a hadiújoncok gyűjtő laktanyájának odatelepítését: ilyen alkalommal a zsoldot felvételező újoncok ivászataikkal az ilyesmiket rendszeresen kísérő vizelésekkel és más szabados cselekedeteikkel duhajkodtak: végül, csupán a Császári és Királyi Fenséged, valamint a Magyar Királyi Helytartótanács elé jóváhagyásra kérvényileg felterjesztett szerződés is mutatja a vagyonbecsléssel kapcsolatban, hogyan adták ki ugyanezt a templomot egyrészt bérlőnek, másrészt 213