Kerényi Ferenc: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1727-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 26., Budapest, 1992)

MÓDSZERTANI ISMERTETŐ

1. Leopold Probst német társulati igazgató levele a város tanácsához. 1812. november 20. A német nyelven íródott kérelem pontosan tükrözi a korabeli vándortársulatok kiszolgáltatott és sokszor nyomorúságos hely( ! zetét. A levél Probs

t és Küble

r direktor urak sajátos helyzetéről tudósít, ami abból fakadt, hogy a város elöljárósága nem egyeztette a színtársulatok fogadásával kapcsolatos információit. Hiába rendelkezett Probs

t színigazgató a legmagasabb engedélyekkel és bizonyítványokkal, a Pécsett elszenvedett fiaskó súlyos anyagi és erkölcsi károkat okozott neki és társulatának . 2. Pécs szabad királyi város elöljáróságának kérelme József nádorhoz. 1817. február 3. 1817-ben felcsillant az a lehetőség a város szenátusa számára, hogy önálló színháztermet alakíthatnak ki a feloszlatott Pálos rendi templom főhajójában. A kezdeményezés a Püspöki Tanács élénk tiltakozása miatt kudarcba fulladt. A szenátus magához József nádorhoz folyamodott ügyének megnyugtató tisztázására. A nádor nem vállalta Király Józse

f pécsi püspökkel a kiszámíthatatlan kimenetelű ütközést. A dokumentum jól tükrözi a korabeli hatalmi viszonyokat, és a lassan öntudatra ébredő polgárság elszánt hadakozását a helyi hatalmasságok ellenében. Hiába volt azonban, a ma is rendkívül egyértelmű és hatásos érvapparátus a város vezetése részéről felsorakoztatva , a polgárság által pártolt nemes ügy ekkor még elbukott. 3. Kilényi Dávid színigazgató levele Pécs város tanácsához. 1819. január 18. Abból a szintén hőskorszaknak számító időből származik ez az újabb színtörténeti dokumentum, amikor az első magyar vándorXX