Kerényi Ferenc: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1727-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 26., Budapest, 1992)
MÓDSZERTANI ISMERTETŐ
társulatok megjelentek a városbán. E forrás legfőbb értéke a nyelvújítás előtti magyar nyelv összes szépsége. De megismerhető e levélből az a nem mindennapi elszántság is, ami a kor úttörő vándorkomédiásait jellemezte. Azért is értékes ez a forrás, mert Kilényi Dávi d a magyar színjátszástörténet és a reformkor egyik legismertebb színészvezető egyénisége volt. 4. A Pécsi Polgári Casino és Schultz Ferenc ácsmester építési vállalkozó közt létrejött szerződés. 1839. április 22. Sokáig vitatott volt, hogy Pécs első kőszínházát mikor és ki építette fel. Az 1839-es év vége, mint az épület átadásának dátuma imitt-amott előfordult azért az eddig közölt publikációkban, de Schultz Feren c neve egyáltalán nem volt ismert. Ez a szerződés és a többi e témakörű irat azonban ezt a kérdést is egyértelműen tisztázza. S azért is fontosnak tartjuk e szerződés teljes publikálását, mert a színház építésének ez az egyik legfontosabb dokumentuma. S ezen kívül jól körülhatárolta a színház felépítésével kapcsolatos feladatokat is. így számos eddig vitatott részkörülményre fény derülhetett. 5. Alexander Schmidt német színigazgató elárverezett ruha- és jelmeztárának jegyzéke. 1843. január 11. Az összes itt teljességében közölt forrás közül ez talán a legérdekesebb. Hisz' a balsorssal megáldott Schmid t direktor öszszes akkori vagyonáról készült jegyzék került ismertetésre. Az öltözetek és a kellékek elég kalandos utat futottak be, míg kényszerű módon más gazda tulajdonába kerültek. Ezért a listát böngészve óhatatlanul is a sajnálatosan megbukott direktor egyéni tragédiáját is idézi. Ugyanakkor ez a leltár bepllantást nyújt a korabeli vándortársulatok és a komédiások világába. Hisz' a leltár tételeit olvasva megjelennek előttünk a letűnt korszak mutatványosai. S azt is elképzelhetjük, hogy a korabeli derék teátristák hogy festhettek mondXXI
