Kerényi Ferenc: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1727-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 26., Budapest, 1992)

MÓDSZERTANI ISMERTETŐ

13. A Városi Színház tulajdonjogára vonatkozó dokumentumok. Természetesen olyan színháztörténeti dokumentum is akadt a feltárás során, amit egyetlen itt megadott tematikai körhöz sem lehetett besorolni. Az ilyen regesztákat a hozzá legközelebb álló fogalmi körhöz osztottuk be. A kötetben előforduló személynevek mutatója E szerkezeti egység fő feladata, hogy a forrásgyűjtemény kezelését megkönnyítse, valamint, ha konkrét személy a kutatás tárgya, így ez az adatbázis ebben is segíthet. A mutató csak a regesztákban közölt személyneveket tartalmazza. A nevek közlésénél az eredeti írásmódot vettük figyelembe. Akadnak olyan esetek is, amikor bizonyos neveket a források több változatban is feltüntetnek. Ezek ismert variánsait zárójelben feltüntettük. Számos olyan név is szerepel a mutatóban, amelynek csak az egyik névalakja ismert. Az esetek többségében a személynév ismert, de olyan eset is akad, mikor csak a keresztnevet ismerjük. Az ilyen hiányosan közölt nevek zömében olyan vándortársulati tagok nevei, akik vagy így írták alá nevüket, vagy pedig a szűkszavú források csak az egyik alakot tüntették fel. Ezek a nevek sajnos más dokumentumokban sem fordultak elő többször, vagy pedig sok a hasonló névalak. így teljes biztonsággal nem ismeretes a helyes meghatározás. Az előző kötethez hasonlóan itt is arra törekedtünk, hogy a nevek mellett feltüntessük a hivatali funkciókat és a foglalkozásokat. Zömében sikerült is, de akadtak olyan személyek, ahol nem sikerült a foglalkozást, csak az illetőséget megállapítani. Ilyen esetekben a "pécsi polgár", vagy a "pécsi lakos" meghatározást használtuk. Számos korabeli személy, főleg közhivatali funkciókat viselők több beosztással is rendelkeztek. Ilyen esetekben csak az illető személyre legjellemzőbb tevékenység lett feltüntetve. Az idegen nevek esetében elég sok a következetlen írásmód. Ahol egyértelmű volt, ott éltem a javítás jogával, de akadt néhány olyan névírás, ahol nem lehetett XVI