Kerényi Ferenc: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1727-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 26., Budapest, 1992)

MÓDSZERTANI ISMERTETŐ

a névalakot megállapítani. Mindezek ellenére az itt közölt névmutató szerves és kiegészítő része a repertóriumnak. A kötetben előforduló helynevek mutatója Itt már kevesebb módszertani probléma vetődött fel. Közlésüket azért tartjuk fontosnak, mert azokat a külföldi és magyarországi helységeket tartalmazza, amelyek a korabeli színjátszás immár emlékhelyeiként jöhetnek számításba. A mutató csak helységneveket tartalmaz. Olyan földrajzi neveket nem tüntettünk fel, mint pl. Csehország, Tolna megye stb. A Pécs várossal kapcsolatos forrásokat sem tüntettem fel, mert jószerivel az összes regesztának van pécsi vonatkozása. így Pécs, mint helységnév kimaradt a felsorolásból. A városban fellépő német és nagyar vándortársulatok időrendje Talán ennek a fejezetnek az összeállítása okozta a legtöbb munkát és fejtörést. Ugyanis a levéltári források sok esetben nem említenek pontos dátumot, illetve a számos kérvényt benyújtó direktor közül nem derülhet ki, hogy végül is melyikük TP nyerte el a játszási jogot. Ezért több más forrást is egybe vetve és a teljes feltárt anyag ismeretében lehetett csak öszszeállítani a színigazgatók és a társulatok idő- és sorrendjét (archontológiáját) . Vándortársulati névsort már megjelentettek korábbi kiadványokban, de ezek csak a korabeli sajtóra és egyéb bibliográi J fiai adatokra szorítkoztak. A levéltári forrasokat nem ismerték. Kardos Emilli

a 1938-ban megjelent tanulmánya a német színtársulatok időrendjét is közölte többek között, elsősorban bibliográfiai forrásokra támaszkodva. Hernády Feren

c pedig a magyar vándortársulatokat jegyezte le, 1959-ben megjelent tanulmányában az akkori ismeretei alapján. Mindkét listát ismerve és egybe vetve a levéltári forrásokkal megállapítható, hogy a két jeles szerző még a felét sem ismerhette az itt fellépési XVII