Kerényi Ferenc: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1727-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 26., Budapest, 1992)

A REGESZTÁK KORSZAKOK SZERINTI ISMERTETÉSE - I. KORSZAK

másítsa meg elhatározását. Pr PVT ir. 261/1817. Ny Latin. 44 . Tá 1817. I. 31. A volt Pálos-templomban létesítendő színház ügyében a város levele a megyéspüspökhöz. Ta A városi tanács I. 28-án kelt kérelmében kérte Király Istvá

n püspöktől, hogy a templom hajóját "színház céljára felhasználhassák". Őméltósága három nappal később elküldött válaszában kijelentette, hogy " ... tilalmához megmásíthatatlanul ragaszkodik". Pr PVT ir. 323/1817. Ny Latin. 45. Tá 1817. II. 3. A városi vezetés kérelme a M. Kir. Helytartótanácshoz, hogy a színházépítési vitában hozzon igazságos döntést. Ta Kérték, hogy változtassák meg a Püspöki Tanács rendeletét. A püspökség aggódik, hogy a felszentelt falak világi célra lesznek felhasználva. Pedig a volt Pálos-kolostor, hasonlóan a dominikánusokéhoz rendeltetését tekintve elvilágiasodott, hisz a Pálos Rendházban szénát, zabot, gyümölcsöt, de szarvasmarhát is tartottak már. De a gyalogsági katonai kórház hadiujoncait is itt helyezték el, akik minden zsoldfizetéskor duhajkodtak, sőt le is vizelték a szent falakat, másról nem is beszélve. Kiadták a templom helyiségeit kereskedő zsidónak is, így abban üzletek is voltak. A templom bérlője a Mágocsi Uradalom. Ök adták ki albérletbe Joseph Lipp

e társulati igazgatónak, aki rendbe tette a főhajót és átalakította színházi célokra. Az épület lehetne megyeháza és egyéb közcélú épület, de ha a színház működne itt, a város polgárai többet nyernének vele. Mint írják " ... a szín17