Kerényi Ferenc: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1727-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 26., Budapest, 1992)

A REGESZTÁK KORSZAKOK SZERINTI ISMERTETÉSE - I. KORSZAK

ház által terjed az erkölcsök pallérozása, s az állam vigyázó szeme intézkedett, hogy kiküszöböljön minden erkölcstelenséget". Kérik, hogy József nádo

r másítsa meg a kiközösítéssel fenyegetőző egyház merev álláspontját. Ráadásul a templomban már ki is építették a színpadot, s ki kellene fizetni az építőmestereket is. A zord időjárás miatt a színészek is nehezebb helyzetben vannak, így nekik sincs fellépti helyük. A templomot 30 éve adta bérbe az egyház, és soha semminemű panasszal nem élt, pedig az igazi elvilágiasodás ez évek alatt következett be. Kérik, hogy az ügyet mielőbb zárják le. Pr PVT ir. 323/1817. Ny Latin. 46 . Tá 1817. II. 5. A M. Kir. Helytartótanács leirata a város színházépítési kérelme ügyében. Ta József nádo

r 5273 sz. a. leiratában nem engedélyezi, hogy a megszűnt Pálos Rend templomában színházi előadásokat tarthassanak. Ha A város vezetése tudomásul vette. Pr PVT ir. 852/1817. Ny Latin. 47 . Tá 1817. VI. 20. Színiengedély kérése az elkövetkező idényre. Ta Cristoph Kunt

z színigazgató Nagyváradról írt levelében a téli évadban szeretne a városban fellépni. Színi- és daljátékokat, valamint balettműveket adnak elő. Társulatáról a következőket írja: "rendelkezem szép ruhatárral, közel 900 opera anyagával, melynek biztosítéka, hogy becsületes ember vagyok, és az Pozsonyból is ismert, ahol sok évet töltöttem. Balettokat csak húsvéttól kezdtem adni. Miért? Mivel 18