Kerényi Ferenc: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai 2. - 1946-1949 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 25., Budapest, 1990)

irányzat, mert az a játékstílusban fejeződhet ki. Bármilyen színdarabot lehet realista, vagy nem realista módon játszani a darab értékétől függetlenül. 1/b. "Az idei műsorban polgári szemléletű operettek, selejtes zenés vígjáték s csupán néhány, a mai szellemnek megfelelő mű került színre". A jelen pillanatig csak polgári, vagy feudalista szellemű operettek vannak, mert a felszabadulás óta új operettet nem írtak - s mivel színházunk kénytelen operettet is játszani - csak a régi anyagból válogathatunk. Ám az előadásainkban igyekeztünk nem a konvencionális módon játszani ezeket az operetteket. Műsorunk felét operettek, második felét prózai színdarabok adják. Ez a % arány a tájszínházi előadások miatt szükséges. Akkor játszunk a táj községeiben és bányatelepein, amikor Pécsett operett megy. Ezen túl pedig a költségvetés betartása is kötelez erre az arányra. Műsorunk az elmúlt 4 hónapban: Próza Operettt Móricz: Sári bíró Gow: Mélyek a gyökerek Kálmán: Csárdáskirálynő Huszka: Gül Baba Shaw: Az ördög cimborája Gergely: Vitézek és hősök Mikszáth: Különös házasság Vasvári: Viola u. 18. Zerkovitz: Doktor úr Zerkovitz: Hulló falevél Szolovjov: Csendháborító Fali: Elvált asszony Hisszük, hogy prózai műsorunk nyilvánvalóan haladó. Az operett műsorban megnyitás óta tervszerűen kísérlete775