Kerényi Ferenc: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai 2. - 1946-1949 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 25., Budapest, 1990)

jelentést küldjük. Először megvilágítjuk az előzményeket, amelyek a Batsányi János Irodalmi Társaság beadványát szülték, majd a beadvány minden pontjára (hivtkozással a sorszámra) külön-külön felelünk . Az évad elején 1948. évi december hó 1-i lejárattal pályázatot írtunk ki egész estét betöltő színdarabra. A beérkezett pályázatok között szerepelt Kő Kálmán Irányt

ű című darabja is. Sem az övé, sem a többi pályamű nem érte el az előadásra alkalmas darab színvonalát, ezért a határidőt meghosszabbítottuk. A meghosszabbítás után adta be Vasvári László pécsi író a darabját, amelyet megfelelőnek találtunk. Kő Kálmán egyéni hiúságból, sértett önérzetből és kellő önkritika hiánya miatt, mivel nem az ő darabját fogadtuk el, rendkívüli ülést hívott öszsze, amelynek eredménye lett a beadvány. Megemlítjük, hogy a beadvány szerkesztése előtt pár nappal Pécsett volt Nagy Adorján, a Kultuszminisztérium kiküldötteként, akinek indítványára a pécsi írók és a színház vezetősége összeültek, hogy a múlt hibáit és a jövő tennivalóit megbeszéljék. Ezen a megbeszélésen egyetlen komoly kifogás sem hangzott el a színház működése ellen. Akkor még Vasvári László színdarabját nem tűztük műsorra. Most pedig visszatérünk a Batsányi János Irodalmi Társaság beadványára. l/a. "mindenekelőtt, mert a műsor összeállításában nem fe jeződött ki az az új realista irányzat és művészi nívó, amelyet az épülő szocializmus dolgozói a színházaktól elvárhatnak". A műsor összeállításában nem fejeződhetett ki a realista 774