Kerényi Ferenc: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai 2. - 1946-1949 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 25., Budapest, 1990)

rendűnek minősített 2o tagú csoport problémái megoldhatók. Számítások szerint 15-16 000 Ft az a deficit, amely a tájszínházi együttes fenntartását előnytelenül befolyásolja. Ezt a nagyméretű hiányt tulajdonképpen a művészeti főosztály havi 3 000 Ft-ja lényegtelenül enyhíti. Ehhez még szükséges volna nagymértékű anyagi támogatást biztosíttatni a Magyar Művészeti Tanáccsal is, - hiszen a Tanácstól indult el a tájszínházi gondolat - továbbá anyagi forrásokat kellene a tájszínház érdekében biztosítani a tárca szabadművelődési főosztályának és magának Baranya vármegyének. Ha 10 000 Ft-ot eredményezne az un. IV. r. társulat fenntartására a fent említett pénzforrások összessége, a még szükséges 5 000 Ft-ot a tájszínházi kerületben megtartott előadások jövedelme fedezné. A főosztály elfogadja a Művészeti Tanács gondolatát, amely a tájszínházat létrehozta, megérti a szakszervezet álláspontját is, amikor egy IV. rendű társulatnak az eddigi koncessziókon kívül és felül még munkahelyet biztosít, de a főosztálynak legelsősorban a saját művészeti szempontjait kell tiszteletben tartania, amikor azt vallja, hogy Pécsett egy I. rendű társulatot tőle telhetően évi 200 000 Ft-tal szándékozik támogatni. A főosztály célja elsősorban az, hogy a városi támogatással együtt 300 000 Ft-ot bevételező pécsi színház olyan művészpolitikát csináljon, amely arányban áll az anyagi segítséggel. Tehát a főosztály nem választhatja külön a 63 tagból álló társulatot egy I. és IV. rendű társulatra, hiszen az igazgató eleve egységben szerződtette ezt a túlméretezett társulatot. De a főosztálynak 758