Kerényi Ferenc: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai 2. - 1946-1949 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 25., Budapest, 1990)

tek, az előre kiadott Tosca zenestimmekbe jóformán bele sem néztek, dacára, hogy a honvéd karnagy megígérte, hogy több zenekari próbát tart és átveszi a zenekarral a Tosca anyagát, úgyhogy az Operaház karnagya már egy kissé bedolgozott zenekart kapjon. Itt volt a hiba kiinduló pontja. Hogy folytassam: a kedd délutánra hirdetett előadás ilyenformán elmaradt. A jegyek el voltak már adva, s így kénytelenek voltunk az ifjúsági előadást csütörtök délutánra áttenni. Csütörtök délután és este a Tosca címszereplője Szilvássy Margit és Cavaradossi, Garay Ernő nem voltak hajlandók egy napon kétszer énekelni nehéz szerepüket, amit én el is ismerek. A három budapesti főszereplő közül egyedül Losonczy György vállalta csak a délutáni előadáson való közreműködést. Délután a Tosca szerepét Vera Péter énekelte, akinek egyébként ez betanult szerepe. Az előadás minden baj és zökkenő nélkül ment le, sőt nagy sikerrel. A közönségnek csak egy kis része érezte magát megrövidítve, hogy a várt Szilvássy Margit és a hirdetett tenorista helyett mást kapott. Sajnos más megoldást választani nem tudtam, de éppen aznap, amikor ez Debrecenben történt, a budapesti Állami Operánál a Sába királynőj

e előadásánál hét szereplő közül négy mondott le, s így négy szereplőváltozás volt. A délutáni előadás és Lukács Miklós karnagy vezénylésével 30 tagú zenekari kísérettel Losonczy György Scarpia szereplésével hiszem, hogy a közönség 1-2 és 3 forintos helyárak mellett nem érezhette magát becsapva. Az esti előadások pedig az itt szereplő művészek és a karnagy úr kijelentései alapján olyan tökéletes volt, hogy az Ál634