Kerényi Ferenc: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai 1. - 1946-1949 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 25., Budapest, 1990)

amely alapján a tanácsnak és a szakszervezetnek módjában lesz az itt kialakult eredménnyel kapcsolatban állást • foglalni. Az elsőrendű kerületeknél Sopron-Szombathelyre a tanács és a szakszervezet egyhangúlag Kőszegi Gézát, a debreceni kerületre Beleznay Istvánt javasolta. A referens kötelességének tartja megjegyezni, hogy Beleznay az elmúlt évadban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Társulatát hiányosan szervezte, csekély számú prózai színészét két színházban is foglalkoztatta s ezeknek szinte próba nélkül, fáradtan kellett helytállniok mindkét helyen. A debreceni kamaraszínházra külön nyújtott be kérelmet Kertész Sándor, Beleznay társulatának tagja. A szakszervezet és a tanács a kérelem elutasítását javasolja: gazdasági szempontból nem kívánatos egy vidéki városban két koncesszió kiadása, figyelembe vétetett a szakszervezetnek azon elvi határozata is, hogy senki sem kaphat azon a helyen színigazgatói engedélyt, ahol előző évben, mint társulati tag működött. Másrészt Kertész Sándor kérelmét Debrecen városa, elsősorban a kulturtanácsnok a legnagyobb mértékben támogatja, mellette foglalt állást a város szabadművelődési felügyelője és több demokratikus pártja. A város haladó köreiben azt várják Kertész Sándortól, hogy jobb színházat fog csinálni, mint Beleznay. Kétségtelen azonban az is, hogy Kertész szintén nem ideális színházvezető: közepes ké pességű színész, hiányosan képzett rendező, akinek nincs kellő kulturája ahhoz, hogy színvonalas intim-szinházat teremtsen Debrecenben. A múlt évi igazgatók közül a tanács és a szakszervezet nem