Kerényi Ferenc: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai 1. - 1946-1949 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 25., Budapest, 1990)

ajánlja Földessy részére a miskolci színház engedélyének újbóli kiadását, miután ellene művészeti és erkölcsi szempontból kifogások merültek föl, s mint a Fővárosi Operettszínház tőkéstársa a miskolci színházat elhanyagolta. Később a szakszervezet véleményét megváltoztatta, s javasolta az engedély kiadását Földessynek. Javasolta a tanács és a szakszervezet Szalay Károly részére a pécsi engedély kiadását; a szakszervezet azonban később azt a bejelentést tette, hogy Szalay, miután a szakszervezet részéről a koncesszióra való ajánlás megtörtént, társulatával szemben a kollektív szerződésben vállalt kötelezettségét súlyosan megszegte. Ezek alapján az egyeztető megbeszélésen az a vélemény alakult ki, hogy a pécsi kerület Halasi Ivánnak, a miskolci pedig Faragó Ödönnek adandó. Az előbbi a múlt évben általános elismerés mellett működött Szolnokon, ahol régebben egy színigazgató sem tudott huzamosabb ideig megmaradni, az utóbbi színházvezetői képességeit különösen mint a kassai színház igazgatója bizonyította be. A másodrendű kerületeknél a tanácsnak a megbeszélésen jelenlévő képviselői elfogadták a szakszervezet ama javaslatát, hogy a győri kerületet Sarlai Imre, a kaposvárit pedig Deák Lőrinc kapja. (A tanács fordítja ajánlotta az engedély kiadását.) Hasonlóképpen megegyezés jött létre arra vonatkozólag, hogy Osváth Béla kapjon koncessziót Hódmezővásárhelyre és Makóra. A szakszervezet képviselője mind a Földessy mellőzésével, mind pedig Osváthnak kiadandó engedéllyel kapcsolatban kijelentette, hogy az ő jelenlegi állásfoglalásuk nem szükségszerűen azonos a szakszervezet vezetőségének állásfoglalásával. 69