Márfi Attila: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1849-1886 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 29., Budapest, 1992)

A PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ IGAZGATÁSI SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE 1886-1949 KÖZÖTT

színházi rendszer szabálytalan vegyítése nem mutatkozott életképesnek. Az 1944 végi hatalomváltáskor természetesen Pécsett is új városi vezetők kerültek élre, újjáalakult a Színügyi Bizottság is, melynek összetételét hamarosan a pártviszonyok szabták meg. A színház folyamatosan működött tovább, de egyre mélyebb válságokba került. Az igazgatási-szervezeti keretek úgyszólván felmorzsolódtak. A pályázati rendszer papíron érvényben volt, ám teljesen komolytalanná vált. Az évadonként, sőt még gyakrabban cserélődő igazgatókat hol anyagi bázisuk, hol művészi felkészültségük hol pártkapcsolataik alapján választották ki, sejthető, hogy az utóbbi szempont rendre diadalmaskodott. A 48/49-es évadban a pártdiktatúra intenciói szerint Pécs Város Tanácsa és a VKM szubvenció formájában biztosította az intézmény működésének szoros pénzbeli alapját, így az igazgató jórészt mentesült az anyagi gondok szorításától. Az utolsó évad egyértelmű átmenet volt az államosításhoz. A színház ügye ezekben az években a politikai küzdelmek hatása alá került. A személyi és anyagi válság fokozatosan mélyült, nem segített ezen az újból feltámasztott tájszínházi program sem, mely a megye falvaiba vitt színházi előadásokat. Ez a működési forma tulajdonképpen már a PNSZ városon kívüli, regionális funkciójához tartozik. A PNSZ megnyitása idején országos gyakorlat volt már vidéken, hogy a nagyobb, állandó állomáshellyel bíró társulatok szezonja október l-jétől virágvasárnapjáig tartott (lásd: igazgatói szerződések). A közbülső időben részben a fő állomáshely földrajzi környezetébe tartozó kisebb városokban, részben az igazgató személyes kapcsolatai révén szerzett nyári állomáshelyeken játszottak. Ha nem volt még vagy már játékhely, akkor a fő állomáshelyen tartottak pótidényt. Eszerint működött a PNSZ is kb. két évtizedig. Közben a század elején az országos szervek rendezni próbálták a nyári állomáshelyek megszerzésének anarchikus küzdelmeit ún. színikerületek ki31