Márfi Attila: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1849-1886 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 29., Budapest, 1992)
A PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ IGAZGATÁSI SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE 1886-1949 KÖZÖTT
jelölésével. Az erre vonatkozó rendelkezések gyakori módosításaik ellenére ésszerűek lettek volna, de soha nem tartották be. Az igazgatók továbbra is át-átlépték a kerülethatárokat, az alig ellenőrizhető daltársulatok pedig kalózkodásukkal aka dályozták a játékrend megszilárdulását. A pécsi társulat leggyakrabban Újvidéken, Kaposvárott, Mohácson, Nagykanizsán játszott, de megfordult pl. Brassóban, Nyitrán, Hódmezővásárhelyen stb. is. Időközben a társulati szerződések rendje megváltozott, az igazgatóknak szeptembertől' augusztus derekáig kellett szer ződéseket kötni. Ez sok labilitás után elvezetett a ma is ismert színházi szezon kialakulásához. Az 1920-as években újra feléledt a színikerületi rendszer azzal együtt, hogy az állomáshelyek gyakran változtak. Általában Nagykanizsa, Kaposvár és Baja városok tartoztak legtöbbször a pécsi színikerületbe. A kerületen belül az állomáshelyek (városok) közösen állapodtak meg, hogy a társulat melyik városban, milyen időpontban lép fel. Ez a fejlemény bizonyos tekintetben a cseretársulati rendszer elődjének is tekinthető. Azzal a különbséggel, hogy a színikerületekbe tartozó helységek rendszerint egy (esetleg két) színtársulatot fogadhattak, a stagione korszakban pedig az állomáshelyek számának megfelelő számú volt a színtársulatok aránya. A.színikerületi beosztást és a vonatkozó jogszabályokat a VKM szentesítette előzetes helyi tárgyalások után. Természetesen a gazdasági válságok sorozata a kerületi rendszert sem kímélte, míg többszöri változtatás után törvényszerűen jutott el a stagione rendszer fejlettebb regionális szervezetéhez. 1945-ben a már említett tájolás (még 1943-ban kezdődött) esetlegesen folytatódott, majd 1947/48-ban rendszeressé vált. A '30-as évek előzményei után 1942-től kialakult az a játékrend, hogy a PNSZ társulata az évadot Kaposváron kezdte, majd a pécsi szezon végeztével Nagykanizsán folytatta. Az 1945-ös megszállás után ebben is történt kihagyás, de hamarosan visszatértek ehhez a beosztáshoz, mely az államosítás után is még hosszú ideig 32