Márfi Attila: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1849-1886 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 29., Budapest, 1992)

A PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ IGAZGATÁSI SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE 1886-1949 KÖZÖTT

zette, majd megalakították a Pécs-Kaposvár egyesített színikerületet, amely azonban csak egy évadot élt meg. Utána a gazdasági vergődés kevésbé drámai eseményekkel folytatódott; a szín ház működése bulvárjellegű műsorpolitikával egyenletessé vált. Ez az időszak egyben Fodor Oszkár igazgató korszaka, aki a városban működött színigazgatók közül a leghosszabb időt töltötte a színház élén. 1939-ben vette kezdetét a három évadot megélt stagione korszak, a Színművészeti és Filmművészeti Kamara tervezetének bevezetésével. A színházban ekkor nem működött állandó társulat, hanem az újonnan megállapított kerülethez tartozó cseretársulatok játéka váltotta egymást egy-egy évad alatt. A PVT a cseretársulati igazgatókkal kötött szerződést; az első évadban négy, majd három, végül két társulat játéka töltötte ki az évadot. A stagione rendszert 1942. május 5-én a VKM megszüntet te, elsősorban a háborús viszonyokra hivatkozva, de szervezeti és művészi kudarcai miatt is. A stagione rendszerrel való elégedetlenségben Pécs az élen járt. Esztergár polgármester végre olyan színházat akart, amely a város kulturális életének méltó képviselője és annak szerves intézménye. (Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ebben az időben a város szellemi-kulturális életét olyan nevek határozták meg, mint Várkonyi Nándor, Weöres Sándor, Kardos Tibor stb. Ebben a miliőben korántsem lehetett érdektelen a városi színház művészi színvonala.) Ezért nyúlt bele a polgármester személyesen is a színház ügyeibe a már említett módon. Formailag visszatért a pályázati rendszer, de a 3 éves szerződésben 1942-ben és 1943-ban 1 éves próbaidőt kötöttek ki. A '43 őszétől szerződtetett Székely György nem tőkésigazgatóként került a színház élére, hanem művészeti vezetőként, aki ezért fizetést kapott. A fenntartás anyagi terheit a város tanácsa vállalta magára. A háborús körülmények azonban nem tették lehetővé, hogy a pécsi polgármester és a pesti Nemzeti Színház igazgatójának kísérlete kibontakozhassék, de valószínű, hogy nem is vezetett volna sikerre. Az állami és a magán30