Márfi Attila: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1849-1886 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 29., Budapest, 1992)

LEVÉLTÁRI IRATOK, FORRÁSOK ÉS LELŐHELYEIK ISMERTETÉSE

kérdésekbon (pl. az igazgatói kinevezések ügyében) a polgár­mester döntött. Az 1920-as évek végén ez már kollektív döntést igényelt. A Színügyi Bizottság hatásköre, véleményezési joga ugyanakkor a színházi élet minden kérdésében növekedett, egy­re önállóbbá vált. A fennmaradt ülési jegyzőkönyvek s a váro­si tanáccsal folytatott hivatalos levelezés is erre utal. A két legfontosabb iratképző szer v dokumentumai az 1920­as években, de az azt követőkben is a társulatok nehéz anyagi helyzetével, állandó gazdasági problémáival telítettek. Napi­renden voltak a szubvenció-kérelmek, gazdasági kényszerintéz­kedések, a fokozatos jegy- és bérleti áremelések, a vigalmi adók törlésével kapcsolatos kérelmek. A színtársulatok hely­zete a 20-as évek elején és derekán szinte siralmas. Asszonyi László színigazgató megújító törekvései anyagi bukáshoz vezet­tek. A város még ezekben a vészterhes időkben sem feledkezett meg a színház kötelező karbantartásáról, műszaki fejlesztésé­ről. Az ezekről szóló iratokon kívül a különböző felosztású színikerületek kérdésével foglalkozó dokumentumok is jelentő­sek. Az 1930-as évektől ugrásszerűen megnövekedett a színház­zal foglalkozó szervek (Mérnöki Hivatal, Pécsi Állami Rendőr­főkapitányság, Számvevőség, Pécsi Városi Tanács stb.) munkája, ezt bizonyítja az iratok mennyisége is. Ettől a korszaktól kezdve kísérletezik a városi tanács az ún. ügyiratkezelési, igazgatási reformmal. Ez az ügyiratok bizonyos mérvű csopor­tosítását jelentette. Kezdetben az azonos tematikájú iratokat ún. csoportszámok alatt érkeztetté k, gyűjtötték egybe. Később ezek a tematikai csoportok folytonosan visszatérő ügyirat­csoportszámot, i lletve tételszámot kaptak. Az 1940-es évek ele­jétől az ún. tételszámos rendszert továbbfejlesztve létrehoz­ták a fontosabb tematikai csoportok szerinti ügyosztályokat, pl. Kulturális Ügyek Osztálya (ügyiratcsoportja). Ezen belül a különböző ágazatokat a tételrendszer jelölte. Az ügyosztá­lyok és a tételek jelölése gyakran változott, de még az ügy­osztályok feladatköre is. Pl. az 1947-es színügyi iratokat a szociális-kulturális és a hadifoglyok ügyeit intéző osztály 23

Next

/
Thumbnails
Contents