Márfi Attila: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1849-1886 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 29., Budapest, 1992)

LEVÉLTÁRI IRATOK, FORRÁSOK ÉS LELŐHELYEIK ISMERTETÉSE

kezelte. Sajnos ez a korszak már nagyon nehezen tekinthető át. Az így csoportosított iratok esetenként a város összes oLyan szerveinek iratait tartalmazták, melyek adott esetben a színház ügyeivel foglalkoztak. Pécs városát 1944 novemberében foglalták el a szovjet csapatok. Ezt követően rövid időre bezárta kapuit a Nemzeti Színház, de éppen a megszállók kívánságára, a helyzetnek megfelelő időpontban és műsorral már december 18-án ismét megkezdte folyamatos működését. Az 1945-től az államosításig terjedő szakasz iratai (hasonlóan a Trianon utáni korszakhoz) szintén az anyagi-gazdasági válság elmélyüléséről tanúskodnak, de mélyebb elemzéssel kivehetők az új, értékteremtő törekvések, meg a bontakozó hatalmi harc - később éles pártküzdelem lenyomatai. A parancsuralmi egypártrendszert már 1948-ban jól tükrözik a hivatali eljárások során keletkezett iratok. Sajátságos módon az 1949 nyarán bekövetkezett államosításról semmilyen, még érintőleges információ sem maradt fenn, de gyanítható, hogy törvényhatósági szinten nem is keletkezett ilyen irat vagy határozat. 24