Margócsy József: Nyíregyháza színháztörténetének levéltári forrásai, 1813-1893 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 23., Budapest 1990)

Az 1853-1893. évek

resztó kapzsiság

a ingataggá teszi anyagilag a művészek vállalkozását (lásd: J-60). Távozásuk után a deszkabód

é, amely a színészek régebbi otthonának, a nagyvendéglőnek egy labdarúgópálya nagyságú telkén fért el kényelmesen, a hatóságok a külső csíny hiánya és a túzrendőri szempontok miat

t betiltották. Amilyen gyorsan ment az előző évben a felépítés, olyan gyorsan javítják most ki a felsorolt hibákat, s 1874 elején újra játszhatnak ismét Károlyiék - a megszépített arénában. De az újságok, majd a nyár végén ideérkező Mannsberger Jakab és társulatának tagjai is alkalmatlannak ítélik a gyors munkával javítgatott faalkotmányt; a nagy eső miatt pl. a teljesen át- és beázott arénából szeptember 13.-án az előadással a vendéglő nagytermébe kellett menekülnie színészeknek, közönségnek együttesen, hogy megtarthas-sák az előadást. Ez az els

ő színkör tehát 1872-74-ben hajléka Tháliának a nagyvendéglő udvarán. 1875 tavaszán már nem toldozzák-foldozzák, nem engednek oda színtársulatot, hanem lebontják, és helyén a nagyvendéglő bérlője csinos nyári étkezőhelyiséget rendez be, s május másodikán meg is nyitja, Benczy Gyulának és híres zenekarának hangversenyével. A másodi

k színkör, amelynek deszkafalai között azok a színtársulatok játszottak, amelyeknek ügyei e gyűjtemény nagyobbik részében szerepelnek, a város központjától kissé kijjebb, a Pazonyi út és a Véső utca sarkán lévő Hárs vendéglőnek a nádpiac (később Zöldség tér) felőli részén, Bodnár,István ügyvéd telkén épült fel. Már 1B74 őszén többen is kérnek engedélyt egy nagyobb, erősebb színkör felállítására, de komol

y vállalkozónak csak Rosenzweig Dávid, a Hárs vendéglő akkori bérlője mutatkozott, 17