Margócsy József: Nyíregyháza színháztörténetének levéltári forrásai, 1813-1893 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 23., Budapest 1990)

Az 1853-1893. évek

Az 1853 - 1893. évek Elöljáróban A második fejezet nyolc évi kihagyással követi az elsőt. Sajnos a közbeeső időből nem találtam olyan levéltári adatokat, amelyek a hivatásos-vándor színjátszásra vonatkozó adatokat tartalmaznak. (Mint ahogy az előző fejezethez 1813 előtt

i híradás sem került elő.) így e fejezet időköre 1853 és 1893 közé esik. A túlsó időpont már nem adathiányra utal, hanem színháztörténeti szempontból számít Nyíregyházán határpontnak. 1893-ban szűnik meg a fabódék-színkörök-arénák működés

e, s a következő év elejétől a színészek Nyíregyházán már kőszínházba

n működhetnek. Ez a helyzet már teljesen más szervezeti, fenntartási, szerződési lehetőségeket nyújt majd, mint az előző időszak/ok. Például: a színház épület

e magánkézben van, a bérleti szerződést a részvénytársasággal kell megkötni, de a játszási engedélyek kiadása a városi magisztrátus hatásköre. így az eddigi szerepe

k megoszlanak majd, az adminisztratív eljárások (és azok iratanyaga is) lényegesen eltérnek az eddigiektől. Ezen túl: az egyre inkább városiasodó, polgáriasodé útra térő városi lakosság viszony

a is más lesz a színházhoz, a színészekhez. Ezért kellett itt megvonni a tárgyalás-bemutatás határát. Két népszámlálás adata ide kívánkozik. Nyíregyháza lakossága 1857-ben 12 ezer, 1900-ban pedig 33 ezer; az első dátum 13