Margócsy József: Nyíregyháza színháztörténetének levéltári forrásai, 1813-1893 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 23., Budapest 1990)

Téma- és várostörténeti ismertető - Az 1813-1845. évek

olykor azért nem adnak engedélyt, mert egy másik társaság éppen itt van akkor, de máshonnan erről az itt időző társaságról semmi hírem nincsen. Olykor egy-egy társulati tagról állítanak ki bizonyságlevelet, de magáról a társulatról közelebbit nem tudok, hogy mikor jöttek, mentek stb. Az adattárban kizárólag adminisztrativ

e tudunk a színészekről, társulatokról: azok munkájáról általában semmi részletet nem kapunk. A távozáskor adott bizonyságlevelek, egy kivétellel, általánosságokat, szokásos fordulatokat tartalmaznak. Éppígy tájékozatlanok vagyunk az előadott daraboka

t illetően is: legfeljebb annyit tudunk, hogy erkölcsö

s darabokat játszottak. (Az egyetlen kivétel a 36. tételben.) E fejezet első adata 1813-beli: a levéltári iratokban ekkor találkoztam a koméd iá

s elnevezéssel. Ezér

t vettem fel, jóllehet a szövegből inkább arra kell következtetni, hogy nem színjátszó komédiás társaság előadásáról, hanem valamilyen magányos mutatványosról lehet inkább szó, afféle kötéltáncosról. A második adat is elüt a későbbiektől: ez egy asztalos-számla. Jelentőségét abban látom, hogy eligazít a színjátékok helyé

t illetően: a Nagyvendéglőne

k, fogadónak nagyterméről, táncszálájáról van szó, ahol a színészeknek alkalmi színpadot állítanak fel jövetelükkor. Ez a nagyvendéglő a mai Tanácsköztársaság téren, a Hősök szobra előtt terült e

l, kb. egy labdarúgópálya nagyságú telken. Maga az épület 1774-ben épült, 1888-ban leégett: éppen akkoriban szándékoztak lebontani és máshol újat építeni. Az első időkben 40 m hosszú, barokkhatású épület tervrajza is megmaradt: akkor 6 vendégszobája> 12 lóra és 10 kocsira szolgáló ál9