Kerényi Ferenc: Szeged színháztörténetének forrásai a Csongrád Megyei Levéltárban 1886-1919 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 21., Budapest)

Szeged színháztörténetének áttekintése a levéltári források tükrében 1886-1919 Az újonnan épült, kétezer néző befogadására alkalmas, minden igényt kielégítő szegedi színház első igazgatója, Aradi Gerő, 1889 -ig vezette a színházat. 1889-től 1891-ig Makó Lajos a színigazgató, aki olyan művészi viszonyokat teremtett, melyek a közönség minden rétegének tetszését megnyerték. 1892-1894 között Somogyi Károly színigazgató állt a színház élén, pontos irányító munkájaként a korábbi művészi színvonalat megtartotta. A városi tanács pályázati hirdetésében célul tűzte ki a színművészet nívójának állandó emelését, a műsor igényes összeállítását, az előadások dekorativ kiállítását, a társulat harmonikus szervezését, vezetését. A pályázatot ismét Makó Lajos nyerte el a színház igazgatására 1895-től 1898-ig. Öt követte Krecsányi Ignác 1899-től 1902-ig. Ekkor került ismét napirendre a színészet állandósításának ügye, s az ő igazgatói működése alatt hirdette meg a város magyar tárgyú színmű megírására a pályázatot. Dr. Janovics Jenő 1902-1905 közötti működése meghatározó irányt szabott Szeged színházi életére. Janovics hitvallása volt, hogy egy "jól vezetett színház nem lehet engedelmes rabszolgája és hűséges kiszolgálója a közönség váltakozó szeszélyének, kell, hogy észrevétlenül irányítója, fejlesztője, vezetője, nemesítője legyen az ízlésnek, tisztítója s táplálója a nemes eszméknek". Minden olyan műfajú darab műsorra tűzését célul tűzte ki, melyben a művészi cél érvényesül. Az 1904 szeptemberi közgyűlésen abban a kitüntetésben részesítette a város Janovics Jenőt, hogy a következő 6 évre is rábizza a színház vezetését. E határozat ellen 3 fellebbezés jutott el a belügyminiszterhez, és Makó Lajos is benyújtotta pályázatát Szegedre. A Kolozsvári Nemzeti Színház vezetésére kiírt pályázat határideje közeledett > s Janovics Jenő bizonytalan 9