Kerényi Ferenc: Szeged színháztörténetének forrásai a Csongrád Megyei Levéltárban 1886-1919 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 21., Budapest)

helyzetében Megpályázta, s megnyerte. így véglegeseh megtért Kolozsvárra a magyar nemzeti kultúra magas színvonalú irányítására. A későbbiekben is tartotta a kapcsolatot á szögedi színházzal. Híven küldte színházi műsorlapjait meghívóként. Ezek a műsorlapok értékes dokumentumai magyat színháztörténetünknek. 1905-től 1908 novemberéig, haláláig ismét Makó Lajos lett a szegedi színház igazgatója. Programját így hirdette meg: "Modern, de feltétlenül tiszta és korhű színpad, nemzeti irányú, mindig változatos színvonalon álló műsor, fegyelmezett, ambiciózus, minden szerepkörben teljes társulat, az új darabok gyors, de jól élőkészített előadása". Makó Lajos igazgatása alatt a fővárosi színpadokon előadott művek színre kerültek több neves művész fellépésével (Biäha Lujza, Felhő Rózsi, Csortos Gyula). Egyik igen hagy igazgatói érdeme Makó Lajosnak, hogy jó érzékkel érvényesítette á színtársulati tagdk kiválasztását és a vendégművészek felléptetését. Igazgatása alatt állandó javítási 'munkálatokat^kisebb nagyobb korszerűsítéseket végeztek a színházi épületben. A színpadi felszerelést jól karban tartották, szükség szerint pótolták. A díszletraktározási gondok is megoldódtak a törvényszéki palota épületében. Az 1906-os évadban került sor a szegedi színészet loo éves jubileumának megünneplésére, Közmegelégedéssel vezette a színházat. A színügyi bizottság is elismerésre méltónak tartottá a színházigazgatási tevékenységét. Makó Lajos haláiá után a városi tanács Makó Lajosnéra átruházta a Makó Lajossal kötött szerződést, kötelezte művezető alkalmazására és az összes kötelezettségek átvételére. Az özvegy színigazgatónő vejét, Almássy Endrét nevezte ki művezetőnek 1910-ben pályázatot hirdetett a város a színház igazgatására. Palágyi Lajos miskolci színigazgató és Almássy Endre pályázott. Palágyi Lajos visszavonta pályázatát. Almássy Endre lett a városi színház igazgatója 1916-ig. A korábbi szerződésekhez képest ez időszakban bizonyos modósítások történtek a színházi szerződések megkötésénél (szakképzett főrendező alkalmazása, operaelőadások számának meghatározása stb.). 1917-től 1920-ig ismét Almássy Endre színigazgató nyerte el a szegedi színház vezetésére kiírt pályázatot, Kardos Andor 10