Bényei Miklós (szerk.): Az erdélyi országgyűlésnek színházpolitikai vitái és iratai (1791 - 1847) - Színháztörténeti könyvtár 20. (Budapest, 1990)

Források

1841 - 1843

(1841. november 15. - 1843. február 4.)

23 .

1841. augusztus 17.

[Az országos színházi bizottság felhívása a magyar vármegyékhez és székely székekhez]

Hazafias buzgalommal pártfogolták volt Erdély rendei a Nemzeti Játékszínt még a múlt század végén, oly időben, midőn a két hazában ily intézet csak valamennyire sem volt megalapítva. Hálás érzelemmel fogja említeni a maradék azon férfiak nevét, kik Kolozsváratt e nemzeti intézetet nem kevés áldozattal létrehozták. Erdélyé a dicsőség az első állandó játékszín megalapításában .

De e dicső visszaemlékezés nyugtató érzelmei közt, kötelességének tartja ezen országos biztosság felfedezni: hogy ámbár néhány év alatt szép virágait mutatgatta a fejledező intézet, nemsokára a körülmények azon tapasztalást fejtették ki, hogy egyesek, s a haza eddig tett áldozatai, csak a kezdet megindulását eszközölhették, s még gyámolításra s tetemes segedelemre van szüksége az intézetnek. Mert azon 59.363 váltó vagy 23.745 ft. 12 kr ezüst forint pénzösszeg, mely 1791-től fogva nagyobb részben egyes hazafiak áldozatából, egy részben pedig az 1811-i országos rovataiból s az insurrectionalis fundusból vett kölcsönzésekből begyűlt, a játékszín épületére annyira elkölt, hogy 1820-ban annak belső része s díszítményei elkészítésére kénytelen volt a biztosság Kolozsvár városától 4.800 ft-ot kölcsönözni. Megnyílt végre 1820-ban r1821-ben! ! !] ezen országos intézet, s öröm és remény látszott előre derengeni. De nemsokára kezdettek fejledezni a körülmények, hogy még további áldozat nélkül nem állhat fenn az intézet. Ily kedvetlen tapasztalás sem csüggesztett el egészen több lelkes hazafit, kik néhány év alatt áldozatokkal tartották fenn a közintézetet.

49

i