Bényei Miklós (szerk.): Az erdélyi országgyűlésnek színházpolitikai vitái és iratai (1791 - 1847) - Színháztörténeti könyvtár 20. (Budapest, 1990)
Utószó
gatást válasszák külön, az utóbbit bízzák egy személyre és létesítsenek színi tanodát is.6”* A viszonylag hosszabb előkészítő munka eredményeként az erdélyi országgyűlés is kimondta 1842. december 23-án: "a már meglevő és tovább nem halasztható segedelmet kívánó nemzeti színház pedig a lehetőségig jókarba helyeztessék."64. Az 1841. november 15-én megnyílt diétán a kolozsvári játékszín, a magyar nyelvű színjátszás ügye szélesebb összefüggésben, a formálódó társadalmi reformprogram részeként került szóba. Az erdélyi liberális politikusok is felismerték, hogy a nemzeti regeneráció, a korszerűsödés folyamata csak a szellemi haladással együtt képzelhető el. Világosan megfogalmazódott ez Zeyk József szavaiban , aki szerint a gazdasági elmaradottság fő oka az, hogy "hiányzik nálunk a tudományos míveltség, ... a tömegeket átható értelmesség. "6^ Nem véletlen tehát, hogy ifj. Bethlen János gróf 1842. június 6-i indítványa - küldjenek ki bizottságot a nemzeti múzeum, a tanácskozó terem és a játékszín létesítését, illetve javítását célzó terv kidolgozására66 - két hét múlva tovább bővült. A június 21-i vitában a követek más művelődési intézmények - a tudományok akadémiája, a műegyetem - alapítását, továbbá a mezőgazdasági ismeretterjesztés és szakképzés szempontjából is nagyjelentőségű gazdasági egyesület megalakítását szorgalmazták.6^ Később a színházzal együtt emle-» gette az egyik hozzászóló, Cserei Miklós a falusi népiskolák építésének gondolatát. Mindez azt bizonyítja, hogy a nemzeti és polgári művelődés igénye immár sokak tudatában egymástól elválaszthatatlanul jelentkezett, vagyis a nemzeti művelődés eszménye magában foglalta a polgári jelleg számos vonását. A kolozsvári játékszín korszerűsítésére, pénzügyi stabilizálására irányuló javaslat ebben a közegben, gondolati környezetben előremutat: egy újfajta kulturális intézményrendszer elemeként tűnik fel. A kor követelményeihez való igazodás szándéka tükröződött az országgyűlési beszédek és iratok azon passzusaiban is, ahol az erdélyi rendek a színjátszás funkcióiról, hatásáról nyilatkoztak. A színházat a nemzeti kifejlődés elősegítőjeként emle-338 T
