Bényei Miklós (szerk.): Az erdélyi országgyűlésnek színházpolitikai vitái és iratai (1791 - 1847) - Színháztörténeti könyvtár 20. (Budapest, 1990)

Jegyzetek és névmutató

azonos értékű (vagyis 2,5 váltó forinttal). 1857-ig volt érvény* ben.

institumát -- intézetét restantiájából -- hátralékából

a vármegyék és székely székek által az országháza megvételére ajánlott ... adakozásoknak maradványából -- a maradvány pontos összege a 34. sz. dokumentumban olvasható a nemességnek insurrectioi sükeretlenek -- az utoljára 1809-ben meghirdetett nemesi felkelés magyarországi kudarca, a győri csatában elszenvedett csúfos vereség nyilván élénken élt az erdélyiek emlékezetében is. Erdélyben az 1809. június 15-én megnyílt országgyűlés elhatározta, hogy a vármegyék és a székely székek két ezred lovast (2554 fő) és öt ezred gyalogságot (13.328 fő) állítanak ki, a szászok pedig 2.000 gyalogost és egy század lovasságot. A vármegyék és székek kiállították a nemeseket, 1809 szeptemberében Beszterce és Enyed vidékén táborba is szálltak, s ott táboroztak 1810 elejéig, amikor szétoszlottak. Az erdélyi nemesi felkelő sereg harcba vetésére tehát ekkor nem került sor.

az ország szerzett már magának épületet, annak Torda utcára néző szárnyát -- az országház - mint említettük - az egykori jezsuita kollégium épülettömbje volt; a telek egyik része éppen a Belső Farkas utcai színházzal volt szomszédos. A tervek szerint a rendek ide, vagyis a meglevő országháza és a Nemzeti Játékszín közé akarták építeni az új országos tanácskozási termet. passivum commerciumot -- Erdély kivitele 1820-38 között emelkedett, de 1841-46 között a külkereskedelmi mérleg passzív volt (erre utalt a szónok)

a mingj is annak foytatóit jutalmazzuk vala -- alighanem arra utalt, hogy Szábel Menyhárt kolozsvári kereskedő címeres nemesítő levél iránti kérelmét 1842. november 17-én a diéta jóváhagyta. Célozhatott másra is: Woititz József izraelita folyamodványa december 16-án került a rendek elé (a bíráló bizottság előterjesztésében); ebben kérte a céhmonopóliumot eltörölni, és a szabad kereskedést engedélyezni. A bíráló bizottság úgy vélte, valóban jobb lenne, ha többen kaphatnának engedélyt

261

i