Bényei Miklós (szerk.): Az erdélyi országgyűlésnek színházpolitikai vitái és iratai (1791 - 1847) - Színháztörténeti könyvtár 20. (Budapest, 1990)
Jegyzetek és névmutató
választott közönsége -- a városi önkormányzat egyik szerve, a külső vagy nagytanács (latinul: electa communitas); választott testület, tagjait kezdetben a közgyűlés választotta, később a belső tanács nevezte ki; jelentős feladata volt a város gazdálkodásának felügyelete 4553. 820-béli ... engedelemnél fogva -- a Gubernium 1820. május 15-én döntött arról, hogy hozzájárul a kölcsön felvételéhez a színház zálogul és bátorságul átvétele mellett -- már említettük: Kolozsvár azzal a feltétellel adta a kölcsönt, hogy annak visszafizetéséig mintegy zálogbirtokként a városé marad a játékszín kölcsönadatni rendelt és ki is fizettetett -- Kolozsvár városa 1835. február 6-án kapta meg a pénzt a színházi bizottság útján; valójában: a tartományi (országos) pénztár tartozott a felkelési alapból, ebből fizették meg a 12.000 váltó ft kölcsönt rendeltettek és kifizettettek -- a Gubernium 1820-as rendeletének kelte nem ismert; a következő kölcsönt 1822. június 4-én engedélyezte, ezt viszont 1838. május 25-én (9840-1838. sz.) visszakövetelte A színház körüli igazításokra 1834-ben -- a 36. sz. dokumentum jegyzeteiben jeleztük, milyen javításokra volt szükség Kolozsvár városa majorság! pénztárának -- a város házi (vagy alloidalis) pénztárának sub art [iculo^] diarii -- a pénztári napló 26. szakasza, cikkelye szerint, alatt 40. 1821-ik évi március 11-ik napjától fogva -- a kolozsvári játékszín valójában 1821. március 12-én nyílt meg három hónapokig az országos bizottmány felügyelete alatt -- az országos színházi bizottság - mint fentebb említettük - kezdetben maga (illetve az általa kinevezett intéző bizottság révén) kívánta vezetni a színházat; az első hónapok azonban nem hozták meg sem a várt anyagi, sem a várt művészi sikert, ezért 1821. június 15-én a választmány úgy határozott, hogy bérbe adják a játékszínt, mégpedig árverésen 248
