Bényei Miklós (szerk.): Az erdélyi országgyűlésnek színházpolitikai vitái és iratai (1791 - 1847) - Színháztörténeti könyvtár 20. (Budapest, 1990)

Jegyzetek és névmutató

országos bizottmány... jegyzőkönyvének -- a Főszámvevőség csak a kimutatásokhoz szükséges pontokat emelte át e forrásból azon .játékokból — Enyedi Sándor kimutatása szerint (Az erdélyi magyar színjátszás kezdetei 1792-1821. Bukarest, 1972. 167- 169. p.) 1821. március 12. és május 31. között 42 előadás volt a kolozsvári színházban

jövedelem gyűlt be -- 1821-ben egy estére egy középpáholyba 4 váltó ft-ért, az alsó és felső páholyokba 3 vft-ért, a zártszékekbe 36 krajcárért, az I. helyre 24 kr-ért, a karzatra 15 krért lehetetett jegyet kapni; a színészek fizetése a megnyitás előtt kötött szerződés szerint havi 24 és 150 vft között mozgott a játékszínt haszonbérben tartó -- Nagy Lázár az 1821. augusztus

16-i árverésen - mint egyetlen jelentkező - két évre nyerte el a színház bérletét (a szerződést csak 1812. január 10-én írták alá). A művészileg értékes, de anyagilag kevésbé sikeres első évad után azonban 1822. augusztus 27-én november 1-vel lemondott a bérletről. Jelentős érdeme az énekes játék meghonosítása; egyebek között ő szerződtette Ruzitska Józsefet, az első magyar opera, a Béla futása zeneszerzőjét (a művet már a következő bérlő mutatta be 1822. december 26-án).

Kolozsvár városának a 12 ezer kölcsön kamatjában -- Nagy Lázár két alkalommal, mint a pénzügyek kezelésével megbízott választmányi tag fizetett egy-egy félévi kamatot, együttvéve 720 váltó forintot. Harmadszor már bérlőként törlesztett 420 vft-ot; az elmaradt 300 vft megfizetése alól a játékszín épületével kapcsolatos kiadásai fejében felmentették. a színház körüli építésekre -- Nagy Lázár a következő munkákat végeztette el saját költségén: ácsolatok (152 ft), a színház melletti két sikátor kikövezése (88 ft), a díszletek súlyainak felhúzására két kerék és a kötelek tokjai (113 ft 42 kr), vasmunkák (31 ft), az udvar elegyengetése (40 ft) a színház haszonbériben -- Hollaki Antal valójában 1822. október 13-tól volt a színház bérlője. Igazában nem is ő, hanem az általa vezetett Muzsikai Egyesület volt a bérlő (a haszon az egyleté, a veszteségeket Hollaki és néhány lelkes ifjú fedezte). Hollaki egyébként már a bizottsági irányítás hónapjaiban is a színház zenekari igazgatójaként ténykedett; ennek ellenére nem értett a ve249

I