Bényei Miklós (szerk.): Az erdélyi országgyűlésnek színházpolitikai vitái és iratai (1791 - 1847) - Színháztörténeti könyvtár 20. (Budapest, 1990)
Jegyzetek és névmutató
ben terjesztették fel uralkodói megerősítésre, ami 1845. október 14-én meg is történt.) az ország actív tőkéjéből -- az országgyűlésen megszavazott, a kiváltságos rendekre kirótt és általuk befizetett (vagy befizetendő), illetve az önkéntesen megajánlott segedelmekből létrejött pénzalapok, továbbá azok kamatai marad kirovandó 180.D00 ft ezüstben -- így is igen nagy összeg ez, hiszen akkortájt egy ausztriai mérő (61,5 liter) búza ára 2 pengő ft körül volt, egy ló 50-55 pft, egy hizlalt ökör 65- 70 pft, egy bécsi mázsa (56 kg) magyar gyapjú pedig 57-60 pft körül kelt el u.m. országos és úgymint nemzeti intézetek -- az országos intézet hatóköre Erdély mindhárom uralkodó nemzetére és egész területére kiterjedt, az egész ország érdekeit képviselte; a nemzeti intézet viszont csak a magyar és székely nemzetet szolgálta a kiváltságos helyekre -- Erdélyben, a magyar és székely lakta területeken lévő privilégizált mezővárosokra (taksás helységekre, latin néven: loca taxalis). E 13 helység követeket is küldhetett az országgyűlésre. Az 1810-11-es diéta eltörölte a szabad királyi városok és a kiváltságos helyek közötti jogi különb ségeket. portalis mértékben -- Erdélyben a törvény erejével bíró Approbata Constitutiok III. részének 2. címe I — II. articulusa szerint az adót kapuszám (porta) után fizették; a kirovás az országgyűlés jogköre. A porta voltaképpen képzeletbeli egység volt, az adókötelesek (vagy országos rovataira kötelezettek ) fizetési képességét fejezte ki; az egész országra bizonyos portaszámot határoztak meg, az adóösszeget ugyanannyi részre osztották fel, és ahány portát rovott az országgyűlés az egyes törvényhatóságokra, annyiszorosát kellett az egy-egy portára eső hányadnak befizetni. A további lebontás már a törvényhatóságok feladata volt. concurrentialis fundus -- nemesi felkelési alap; az insurrectionalis fundus másik elnevezése articularis öszveírás -- az 1809. évi erdélyi országgyűlésen határozatilag elfogadott törvénycikkjavaslatok - amelyeket végül 233
