Bényei Miklós (szerk.): Az erdélyi országgyűlésnek színházpolitikai vitái és iratai (1791 - 1847) - Színháztörténeti könyvtár 20. (Budapest, 1990)
Jegyzetek és névmutató
is ezt, az országgyűlés pedig október 21-én jóváhagyta. 1847. november 8-án feliratot küldtek az uralkodóhoz a törvénybe iktatásra. Törvény nem lett belőle, de az országos pártfogást diétái határozattal kimondták (anyagi támogatás nélkül) akadémia -- Erdélyben az 1791-es és 1819-es kísérletek után az 1840-es években ébredt fel újra az akadémiai gondolat. Pálfi János "a tudományok minden ágának mívelésére kiterjedő" nemzeti akadémia alapítását javasolta, amelyet összekapcsolnának a létesítendő országos múzeummal. A középponti rendszeres bizottmány - noha az eszmét elvileg pártolta - ekkor nem értett egyet a létrehozásával, mert az országos rovatait korlátok között kellett tartani. Ezen az országgyűlésen a középponti rendszeres bizottmány jelentése után már nem került szóba az erdélyi akadémia ügye, miként az 1846- 47-es diétán sem. Később, 1859-ben az Erdélyi Múzeum-Egylet magára vállalta egy akadémiai jellegű tudományos társulás feladatát is. a rendszeres bizottmány -- az 1841-ben megnyílt országgyűlés a királyi előadások sürgetésére 1842. január 18-án rendszeres bizottságot küldött ki a soros problémák megtárgyalására, javaslatok készítésére; elnöke a főkormányzó, helyettese a rendek elnöke lett. Öt osztályra (albizottságra vagy sectióra) tagolódott - ezért nevezték középponti bizottmánynak -, de együttes üléseket is tartott. A középponti rendszeres bizottmány az országgyűlés idején 1842. március 23- 1843. január 31. között tevékenykedett. politechnicum institutum -- Erdélyben a szászok több polgári iskolát (Bürgerschule, Gewerbeschule) létesítettek azon gyerekek számára, akiket az elemi tanoda elvégzése után ipari vagy kereskedelmi pályára szántak. 18'40-42-ben a magyarok és a székelyek körében is sokan felismerték - elsősorban a magyarországi törekvések visszhangjaként - a gazdasági, főleg ipari-műszaki szakoktatás fontosságát, a sajtóban felvetődött a felsőfokú politechnicum (műegyetem) gondolata is. Az országgyűlésen Apor József báró, Háromszék követe javasolta először egy erdélyi politechnicum felállítását. 1842. június 230
