Bényei Miklós (szerk.): Az erdélyi országgyűlésnek színházpolitikai vitái és iratai (1791 - 1847) - Színháztörténeti könyvtár 20. (Budapest, 1990)
Jegyzetek és névmutató
24-i kelettel Marosvásárhely nyújtott be egy kívánatot, mely szerint "czélszerű nevelő intézetek"-ről kellene gondoskodni a kereskedés előmozdítására, gyárak állítására. A sérelmi és kérelmi bíráló bizottság a kereskedelmi rendszeres bizottságnak javasolta átadni a tárgyat, amit 1843. február 3-án el is fogadtak. Ekkor azonban még nem éreztek elég anyagi erőt az erdélyi rendek az intézet megvalósítására , s a nemesi szemlélet is akadályként merült fel. A következő diétán, 1847. november 9-én Udvarhely város kérte, hogy "Ipar egyetem és ipar iskolák állíttassanak fel". Ezt is a rendszeres bizottsághoz utalták, de már az érdemi tárgyalásra nem maradt idő. az illető alosztályzatok -- a középponti rendszeres bizottmány 1842. június 28 — i ülésén a művelődésügyi és a közigazgatási szekció kapta a feladatot, hogy az ún. nemzeti és országos intézeteket (színház, múzeum, országos tanácskozási terem, akadémia, gazdasági egyesület, politechnicum, főkormányzói lak) illető javaslatokkal foglalkozzanak középponti biztosságra -- az 1842. január 18-án kiküldött rendszeres bizottmányról van szó 30. Petheő -- Pergő Celesztin az 1840-es évek elejétől többnyire Petheőnek írta a vezetéknevét a kolozsvári nemzeti színház jobb karba állítása -- a tervezet tartalmát nem ismerjük agg színészeknek némi fölsegélésök -- a kolozsvári színházban színészi nyugdíj nem volt, a kiöregedett vagy megbetegedett művészek kegyelemkenyéren tengődtek, sokat nyomorogtak; ezen próbált segíteni Pergő Celesztin javaslata 31. Főkormánynok -- Teleki József gróf; 1842. április 7-én iktatták be a főkormányzói hivatalba a közigazgatási és tudományos tárgyakban kirendelt albizottságokra -- a rendszeres (vagy középponti) bizottmány két osztálya (sectiója) 231 I I
