Bényei Miklós (szerk.): Az erdélyi országgyűlésnek színházpolitikai vitái és iratai (1791 - 1847) - Színháztörténeti könyvtár 20. (Budapest, 1990)
Bevezetés
Erdélyben is a rendi országgyűlés, a törvényhozó testület volt az országos politika legfontosabb fóruma. Olyan fórum, ahol az ország életét, fejlődését érintő valamennyi kérdés szőnyegre került. A nemzeti törekvések, a reformelképzelések is kifejezésre jutottak itt. Bár az egyes tárgyak politikai előkészítése más helyeken - a törvényhatósági közgyűléseken, a politikai irodalomban, a sajtóban stb. - folyt, igazán hatékony és az egész országra kiterjedő hatályú intézkedéseket csak az országgyűlés hozhatott. Az sem csökkentette az országgyűlési viták, kezdeményezések jelentőségét, ha a törvényalkotás elmaradt (ha a törvényszöveg megfogalmazásáig sem jutottak el, vagy az uralkodó nem hagyta jóvá a törvényjavaslatot). Nagyon fontos lehetett az is, hogy egy-egy javaslat egyáltalán felvetődött, hogy elhangzottak az érvek mellette is, ellene is. Wesselényi Miklós báró mondta 1834. november 13-án: "Az értetlenség is kénytelen lesz elismerni (mert tapasztalni fogja), hogy nem mindent lehetvén öllel és fonttal mérni, diaetát is nem a' készített articulusok számáról (melyeknek nagyon kétséges megerősítése nem az országtól függ) lehet megítélni; és hogy annak erkölcsi és szellemi hatása 's következései azok, melyek bizonyos hasznot, vagy kárt okozni, 's a' késő maradékra is terjeszteni képesek."+ x Az erdélyi országgyűlések színházpolitikai anyagát bemutató összeállításunk elsődleges forrásai a tanácskozásokról vezetett hivatalos jegyzőkönyvek, irománykötetek és naplók voltak. Az országos ülésekről 1790-1811 között csak jegyzőkönyvet készítettek, ehhez mellékelték a hivatalos iratokat. 1834- től már külön-külön jegyző- és irománykönyvet szerkesztettek. +Erdély nagyfejedelemség' 1834. esztendőben Május 26-ikára Kolozsvár szabad királyi városban hirdetett országgyűlésének jegyzőkönyve. Kolozsvár, 1834. 134. p. 14 T
