Bényei Miklós (szerk.): Az erdélyi országgyűlésnek színházpolitikai vitái és iratai (1791 - 1847) - Színháztörténeti könyvtár 20. (Budapest, 1990)

Források

míg a nemzet mívelődésire oly erősen kívánatos országos könyvtár és múzeum a fényes ajánlatokat tett két nagyérdemű gróf Kemény urak példájától lelkesedő több hazafiak áldozattételei által is gyarapodnék, addig kéressenek meg az alapításhoz ajánlatokkal járult lelkes honfiak az általok ajánlottak kezelésire. £. . .J*

Ezek után az ülés eloszlott.

Az 1841-43. évi erdélyi országgyűlés jegyzőkönyve 544-531. p.

továbbiakban a nemes ifjak katonai gyakorlásának módjaira tett javaslatot.

2A hozzászóló kiemelése.

^Ezután e vétel jelentőségéről beszélt.

^Röviden elmondta, hogyan is értelmezte ő a közteherviselés gondolatát.

^Megismételte a múzeumra vonatkozó utasítását.

43.

1842. december 22.

Százhuszonkettedik ülés

538.) A múlt ülésben folytakról készített jegyzőkönyv felolvastatván, megáll!ttatik.

Mely alkalommal -a., Károlyfejérvári követ, Kovács Lajos atyánkfia királyi hivatalos Cserei Miklós atyánkfiának múlt ülés 537-ik száma alatt mondott beszédére következő nyilatkozatát kívánta a mai ülés jegyzőkönyvébe béiratni: f. . .] ^

Melyet pártolt követtársa, Kunczelmann Ferenc atyánkfia.

145