Bényei Miklós (szerk.): Az erdélyi országgyűlésnek színházpolitikai vitái és iratai (1791 - 1847) - Színháztörténeti könyvtár 20. (Budapest, 1990)
Források
1 b., Nemes Kraszna megyei követ, Bagosi Sándor atyánkfia jelentvén, hogy a múlt ülésben mondott beszédét, melynek béadhatására jogát fennhagyta vala, hivatalos elfoglaltatása miatt írásba téve fel nem hozhatta, kéri annak a mai jegyzőkönyvbe leendő felvételét és béiktatását; mely is így következik: A középponti bizottmány által jovallott terveket, mint szellemi haladásunk emeltyűjét méltánylom, s azok létrejöveteleit és gyarapodását lelkem teljességéből óhajtom; de utasításomból kifolyó kötelességem nyílvánítani, hogy miután a Részek az 1832/6-iki törvénycikknél fogva Magyarországhoz visszacsatoltattak, s nemcsak, hanem az 1839-iki országgyűlésen Kraszna és Zaránd megyék ülési és szavazati ősjogaikba tettleg és gyakorlatilag vissza is léptek, küldőimnek ezután minden segédforrásaikat azon n[emejs hon intézvényeinek ápolására kell fordítaniok, s ez okból többé Erdélytől semminemű rovatait el nem vállalhatnak; mihez képest nekem jelenleg semmi sem maradt egyéb fönn, mint azon forró óhajtásnak küldőim résziről is - csak szóbeli - ismét és ismét kijélenthetése, hogy azon üdvös intézvények létrehozása és gyarapodása e n[emejs honnak bár minél előbb és minél jobban sikerüljön. c., Nemes Kővár vidéke követe, Pap József atyánkfia hasonlólag kéri múlt ülésben mondott beszédének a mai jegyzőkönyvbe leendő béiratását; mely is így következik: Küldőim nem tagadják , sőt megismerték és meggyőződtek arról, hogy a nemzeti értelmesség fejlődését egy felállítandó nemzeti múzeum és országos könyvtár igen is előmozdítaná, valamint a magyar nyelv fejlesztését, csinosbítását és művelését semmi sem mozdítná jobban elé, mint a már létező nemzeti színház oly karba állíttatása és örök időkre alapittatása, hogy állandó színjátszó társaságot tarthatva, folytonosan adhasson színműveket, s azért küldőim mind a két intézetre annak idejében örömmel áldoznának, ha sorsuk és állapotuk a magyarországi 1836-iki 21-ik t. c. által oly kétségessé nem tétetett volna. De mivel eszerint nem tudhatni az időt, melyben rendelkezhetik Őfelesége azon törvénycikk végrehajtatása iránt, másfelől pedig 146
