Dancs Rózsa: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai - 1945 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 19., Budapest)

MÁSODIK RÉSZ - VIDÉKI SZÍNHÁZAK MŰKÖDÉSE - SZÍNIGAZGATÓI ENGEDÉLYEK KIADÁSA

amelyet a Müvéazeti Tanács szintén Szeged mellékállomásául ajánlott, de amely az államosítás tervébe nem vétetett fel. A pécsi sziníkerületre vonatkozólag a Művészeti Tanács javaslata eredetileg eltért a Színészek Szabad Szakszervezetének javaslatától: előbbi Sebestyén Mihályt /29.9o9/1945.VII/, utóbbi Zách Jánost ajánlotta /477/1945 Szakszervezet/. Sebestyén Mihály, még mielőtt engedélyét megkapta volna, lemondó nyilatkozatot tett /34.193/1945.VII/, a Művészeti Tanács akkor a Szakszervezettel egyetértésben Kőrössy Zoltánt hozta javaslatba /34.371/1945.VII/. A Tanácsnak ezt a javaslatát azonban Simon államtitkár úr a Színművészeti Szaktanács több tagjának kérelmére újabb tárgyalásra annál is inkább visszaküldte a Művészeti Tanácsnak, mivel a szegedi szinház államosításával kapcsolatban Pécsre vonatkozólag is olyan tervek merültek fel, amelyek indokolttá tették a vezetés kérdésének újabb megvitatását. A Magyar Művészeti Tanács új javaslatában Szalay Károly színigazgató^ ajánlja Pécsre /38.859/1945.VII/, aki korábban a győri kerületre kapott színigazgatói engedélyt, a szabaddá vált győri kerületre pedig Kőrössy Zoltánt hozza javaslatba. Külön kikötni óhajtja a Művészeti Tanács, hogy Szalay Károly, mint a pécsi szinház igazgatója,Székely Györgyöt és Zách Jánost a pécsi színházhoz főrendezőként szerződtesse. Az Üo. nem hiszi, hogy Székely és Zách főrendezőként való alkalmazásával sikerült a pécsi szinház igazgatásának ügyét megnyugtatóan megoldani. A szinigazgatók kiválasztásánál a minőségi szempontnak kell döntőnek lenni. Ha ez a szempont egybeesik az érdekelt város kívánságával is, aminthogy Székely 652