Dancs Rózsa: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai - 1945 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 19., Budapest)

MÁSODIK RÉSZ - VIDÉKI SZÍNHÁZAK MŰKÖDÉSE - SZÍNIGAZGATÓI ENGEDÉLYEK KIADÁSA

György esetében eh a helyzet, nagy kockázatot vállal a miniszter, ha ezzel ellentétben dönt. Igaz, hogy Székely György ideiglenesen igazoló bizottsági Ítélettel el van tiltva a vezetéstől, kérdés azonban, hogy a Szakszervezet kellő alapossággal megvizsgálta-e az ő múltbeli politikai magatartását, s nem talált volna-e garanciát arra, hogy a jövőben képességeit a pécsi szinház igazgatójaként eredményesebben tudja felhasználni, mint pusztán rendezői szerepben. A Művészeti Tanács javaslatára Újpest, Kispest és Pestszenterzsébet városokból egy kerület alakul. Kispest város polgármestere városa számára egész évre önálló szinházat kér, s színigazgatóul Gál Zoltán színművészt javasolja. Az Üo. nem tartja elképzelhetőnek, hogy Kispesten 11-12 hónapon keresztül jól meg tudja oldani egy vidéki társulat a ráháruló feladatokat. Ha ilyen kerületet konstruálnánk,azt az amúgy is tarthatatlan helyzetet súlyosbítanánk, amely a vidéki szinházak legnagyobb hátrányát jelenti a fővárosiakkal szemben: még kevesebb próbával kellene a színészeknek még több előadáson szerepelniük. Kispest külön kerületként való beosztását az Üo. nem javasolja. Hasonló okból nem javasolja, hogy Gyula negyei városra egész évre szóló engedély bocsáttassák ki. Az Üo. magáévá teszi a Magyar Művészeti Tanácsnak azt a javaslatát /34.371/1945.VII;/, hogy Deési Jenő Debrecenben és Bethlen Bruckner László Szegeden a miniszter által engedélyezett szinházak mellett ne nyithassanak külön szinházat. Mind a kamaraelőadásokat, mind pedig a munkáselőadásokat az engedélyes színigazgatónak kell szolgáltatnia. 653