Dancs Rózsa: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai - 1945 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 19., Budapest)

MÁSODIK RÉSZ - VIDÉKI SZÍNHÁZAK MŰKÖDÉSE - ANYAGI ELLÁTOTTSÁG, SEGÉLYEZÉS

a tömegeket. A múlt szomorú tapasztalatai alátámasztják azt, hogy nem elég egy vállalkozónak koncessziót adni, és úgyszólván minden felügyelet nélkül rábizni a vidéki társadalom nevelését, és ezen célt szolgáló társulat szervezését, ettől függővé tenni egy csomó ember egzisztenciáját, hanem egyenesen állami feladat annak minen ténykedését ellenőrizni, azt tanáccsal és útbaigazítással ellátni. A felnőtt tömegek továbbmüvelése éppen olyan állami feladat, mint a gyermeknevelés. És miként a gyermeknevelés is csak előre pontosan megszabott határvonalak között érhet célhoz, a felnőtt tömegek müveltetése is csak igy vezet eredményhez. A mai viszonyok és körülmények között első lépés egy olyan együttes létesítése, amely mint állami szinház mutat útirányt a vidéki társulatok jövőbeni működése számára, Ez a szinházi együttes művészi és gazdasági szempontok szem előtt tartása mellett lépésről lépésre mutatja meg miként kell és miként lehet megszervezni a társulatot, mi a módja a tömegek verbuválásának, az előadások tökéletesítésének. Vidéki színházainknak egyik fő hibája volt az, hogy kis méretezettségük miatt a vidéki közönség operaelőadásokhoz egyáltalán nem, és operettelőadásokhoz a nivótlansággal határos szerény keretek között juthatott csak. Nagy tömegek bevonásával mindez tökéletes formában megvalósítható. Az általam megszervezett opera, operett gb prózai együttes hivatása, hogy a vidék felé közvetítse elsősorban a színvonalas operakultúrát. Éppen ezért a társulat Szegeden és Pécsett 681