Dancs Rózsa: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai - 1945 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 19., Budapest)

MÁSODIK RÉSZ - VIDÉKI SZÍNHÁZAK MŰKÖDÉSE - ANYAGI ELLÁTOTTSÁG, SEGÉLYEZÉS

teremtett munkaadó és munkavállaló viszonyában, megszervezte a szinikerületeket, véget vetett a vidéki színtársulatok önkényes működésének, majd miután megalkotta Kafka László belügyminiszteri titkár közreműködésével a szinházi törvényeket, a magyar színészetben megkezdődött a békés művészi munka áldásos korszaka. Az Országos Szinészegyesület tevékenysége következe tében és a Belügyminisztérium megértő támogatása mellett a vidéki városok egymás után szinházakat épitettek. Az Országos Szinészegyesület, amely a maga egészen különleges összetételénél fogva semmi más intézményhez nem volt hasonlítható, példája lett Európa összes, utána jóval később alakult többi szinészegyesületeknek. Az Országos Szinészegyesület nemcsak a munkavállalókat egyesitette magába, hanem a munkaadókat is, és az érdekellentéteket sikerült mindenkor közmegelégedésre a magyar szinészet javára megoldani. Az Országos Szinészegyesület alapszabályai értelmében a magyar szinészet érdekképviseleti szerve, amellyel szoros kapcsolatban állott, s tőle csak anyagi gazdálkodásban volt elválasztva^ az Országos Szinészegyesület Nyugdíjintézete, az Országos Szinészegyesület Nyugdíjintézete az Országos Szinészegyesület szorgos munkásságának következtében erősödött, és megvolt minden remény arra, hogy a tagoknak - befizetett nyugdíjjárulékaik arányában - megfelelő jelentékeny nyugdijat biztosítson /a legmagasabb nyugdij évi 5ooo aranykorona volt/. Az Országos Szinészegyesület helyzete lényegében akkor sem változott, amikor a Budapesten működő és szerződésben lévő szinészek különleges érdekeinek védelmére külön érdekképviseleti szervet, a Budapesti Színészek Szövetségét alakították meg. 669