Dancs Rózsa: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai - 1945 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 19., Budapest)

MÁSODIK RÉSZ - VIDÉKI SZÍNHÁZAK MŰKÖDÉSE - ANYAGI ELLÁTOTTSÁG, SEGÉLYEZÉS

teremtett munkaadó és munkavállaló viszonyában, megszervezte a szinikerületeket, véget vetett a vidéki színtársulatok ön­kényes működésének, majd miután megalkotta Kafka László belügy­miniszteri titkár közreműködésével a szinházi törvényeket, a magyar színészetben megkezdődött a békés művészi munka áldásos korszaka. Az Országos Szinészegyesület tevékenysége következe tében és a Belügyminisztérium megértő támogatása mellett a vi­déki városok egymás után szinházakat épitettek. Az Országos Szinészegyesület, amely a maga egészen különleges összetételé­nél fogva semmi más intézményhez nem volt hasonlítható, példá­ja lett Európa összes, utána jóval később alakult többi szi­nészegyesületeknek. Az Országos Szinészegyesület nemcsak a mun­kavállalókat egyesitette magába, hanem a munkaadókat is, és az érdekellentéteket sikerült mindenkor közmegelégedésre a magyar szinészet javára megoldani. Az Országos Szinészegyesület alapszabályai értelmében a ma­gyar szinészet érdekképviseleti szerve, amellyel szoros kap­csolatban állott, s tőle csak anyagi gazdálkodásban volt el­választva^ az Országos Szinészegyesület Nyugdíjintézete, az Or­szágos Szinészegyesület Nyugdíjintézete az Országos Szinésze­gyesület szorgos munkásságának következtében erősödött, és meg­volt minden remény arra, hogy a tagoknak - befizetett nyugdíj­járulékaik arányában - megfelelő jelentékeny nyugdijat bizto­sítson /a legmagasabb nyugdij évi 5ooo aranykorona volt/. Az Országos Szinészegyesület helyzete lényegében akkor sem válto­zott, amikor a Budapesten működő és szerződésben lévő szi­nészek különleges érdekeinek védelmére külön érdekképviseleti szervet, a Budapesti Színészek Szövetségét alakították meg. 669

Next

/
Thumbnails
Contents