Dancs Rózsa: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai - 1945 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 19., Budapest)

MÁSODIK RÉSZ - VIDÉKI SZÍNHÁZAK MŰKÖDÉSE - ANYAGI ELLÁTOTTSÁG, SEGÉLYEZÉS

A Budapesti Szinészek Szövetsége megalakitása maga után vonta a Budapesti Szinigazgatók Szövetsége egyidejű megalakítását, mert az új intézményben a budapesti munkaadók és munkavállalók érdekellentéteiket nem tudták békésen kiegyenlíteni. A Budapesti Szinészek Szövetsége megalakulása után röviddel kitört az 1914-1918-as világháború, A vidéki szinészet most érezte igazán, hogy milyen erkölcsi erő rejlik az Országos Szinészegyesületben. Az Egyesület munkásságának volt köszönhető, hogy a magyar vidéki szinészet még a vesztett háború után is teljesen töretlenül állott az újjáépítés szolgálatában, jóllehet az anyagi javait teljesen elvesztette. Az Országos Szinészegyesület Nyugdíjintézete az 1914-1918as háborúban - a szinészek hazafias áldozatkészségének következtében - elvesztette közel kétmillió aranypengőt kitevő vagyonát és ezzel együtt a Nyugdíjintézet nyugdíjas tagjai elvesztették nyugdijaikat, valamint a még működő tagok tőkésített nyugdíjjárulékait, A belügyminiszter rendeletére a Nyugdíjintézet 1925-ben újjáalakult. Az Országos Szinészegyesület és Nyugdíjintézete igazgató tanácsa és elnöksége az első világháború után fokozott mértékben igyekezett gondoskodni nemcsak a működő szinészek érdekeinek védelméről, hanem a nyugdijukat vesztett öreg szinészek támogatásáról is, A vidéki színtársulatok az öreg, nyugdíj nélkül maradt szinészek támogatására pótfilléreket ajánlottak fel, és ezeket a pótfilléreket később a tanács egységesen rendezte. A vallás- és közoktatásügyi miniszter közbenjárására 1942 óta Budapest székesfőváros polgármestere által kiadott színigazgatói engedélyek tulajdonosai is tartoztak 670