Dancs Rózsa: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai - 1945 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 19., Budapest)

MÁSODIK RÉSZ - VIDÉKI SZÍNHÁZAK MŰKÖDÉSE - ANYAGI ELLÁTOTTSÁG, SEGÉLYEZÉS

Itt a próbán derül ki, hogy ez a körülmény, egy eddig elhanyagolható réaz komolyabban vételét is megkivánja. Kis dolog az egész, de jellemző. A darabban szlovák nyelvű szövegrész is van, amelyet nyilván a jóizü derükeltés céljából irt bele a szerző. Eddig semmi baj sem volt vele, ha történetesen hibásan ejtette ki a szereplő az idegen szavakat. Most feltételezhető, hogy a megváltozott közönség érti a tartalmát, hát illik a helyes használatuk. Ezért a rendező ezúttal nyelvme. gyarázattal is szolgál: - Vi sztye probiam, sztara zsena - és már természetes könynyedséggel pereg is az egész operett-nyelvtudomány... Igy folyik a próba, amikor gyalogosan "berobog" a kitűnő pesti művészházaspár. Pethes Perenc és P. Kádár Margit, egyenesen Gencsapátiból, hogy a készülő előadás vendégszereplőiként, beleilleszkedjenek a próba menetébe, és most már még több hangszin és mozgás gazdagitja itt a déli órák hangulatgazdag szinészéletét. 214.a Budapest, 1945. május 1. PARAGÓ ÖDÖN VOLT SZÍNHÁZIGAZGATÓ BEADVÁNYA A NEMZETI BIZOTTSÁG MŰVÉSZETI TANÁCSÁHOZ A VIDÉKI SZÍNHÁZAK MEGSZERVEZÉSÉRŐL A Nemzeti Bizottság Művészeti Tanácsának! Elvtársak! Uraim! Alulirott a magyar vidéki szinészet harcosa, immár 4o eszten663