Dancs Rózsa: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai - 1945 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 19., Budapest)

MÁSODIK RÉSZ - VIDÉKI SZÍNHÁZAK MŰKÖDÉSE - SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ

Nagy Imre jelentésében beszámol az épület állapotáról és hiányosságairól, a szinpadi és elektromos berendezésekről, a bútorfelszerelésről, diszlet- és jelmezfelszerelésről, műhe­lyek és műhelyfelszerelésről, a könyvtár és zeneműtárról. Ja­vaslatot tesz a szükséges átalakitási és felszerelés-kiegészi­tési munkálatokról, amelyek épitkezést, gépészeti és elektro­mos berendezéseket felölelve összesen 81,3oo.ooo P-t igényel­nének. A szóbanlévő munkák elvégzésére hozzávetőleg 1 év volna szükséges. Amennyiben azonban a szinház 3-4 hónapon belül ját­szóképes állapotba hozandó, úgy az úgyszólván azonnal felmerü­lő költségek összege a későbbre halaszthatónak jelölt munkák leszámításával csupán 47.38o P-t igényelne. A jelentés kitér Szeged polgármesterének a szinház álla­mosításával kapcsolatos álláspontjára, lényegében jelenti, hogy Szeged városa a szinház fenntartási költségeihez havi 2oo.ooo pengő hozzájárulást biztosit, mely összeg a drágulással megfe­lelő arányban emelkedni fog. A szinház épületének játszóképes­sé tételéhez szükséges költségekből 8,000.000 P-t vállal magá­ra a város, azonban azt kéri a Miniszter úrtól, hogy ezt az összeget az államkincstár előlegezze, mert jelenleg ilyen ösz­szeget a városi háztartásból nem tud kihasitani akkor, amikor vagyonának elvesztése és jövedelmeinek lecsökkenése folytán még tisztviselőit is csak a legnagyobb nehézségekkel tudja il­letményekkel ellátni. E hozzájárulásokon túlmenőleg nem tudja biztositani az ingyenes áramszolgáltatást és a természetbeni tüzelőanyagellátást, mert az elektromos áramköltséget a saját háztartása után is kénytelen kifizetni az áramszolgáltató Rt.­nak, szenet pedig a városi intézetek ellátására sem sikerült 535

Next

/
Thumbnails
Contents