Dancs Rózsa: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai - 1945 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 19., Budapest)

MÁSODIK RÉSZ - VIDÉKI SZÍNHÁZAK MŰKÖDÉSE - SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ

eddig biztoaitania, A jelentés szerint a polgármester intézkedett, hogy a szinháznál az építészeti munkák elkezdődjenek, és utasította Kövér Tibor műszaki tanácsost, hogy kezdje meg a zenekari árok kibővítéséhez szükséges bontási és építési munkákat. Erre a városmérnöki hivatalnak 2oo.ooo P keretet engedélyezett, A munkák szept. 22-én meg is kezdődtek. Nagy Imre a jelentése végén rámutat arra, hogy a szegedi Városi Szinház államosítását kimondó minisztertanácsi határozatot nem előzte meg a város közönségével való, és az államosításra vonatkozó előzetes megállapodás, sem pedig az állami kezelésbe vett épületnek játszóképesség szempontjából való tüzetes megvizsgálása, hanem ezekre csak a minisztertanácsi hozzájárulás és a művészeti igazgató leszerződtetése után került sor. Az előadásokat a színházépület állapota és a felszerelési, berendezési hiányok miatt nem lehet megkezdeni, amiért a felelősséget a művészeti igazgatók magukról elhárítják annál is inkább, mert tudomásuk szerint a Művészeti és Irodalmi Tanács elnöksége, különösen az operai tagozattal kibővített szinház állami kezelésbe vétele ellen foglalt állást. Ezzel szemben Szeged város közönsége boldog örömmel vette tudomásul a miniszteriura azon gestioját, hogy városában magas művészi színvonalú állami, három tagozatú szinházat létesít és nemcsak sürgeti, hanem ma már úgyszólván követeli a szinház mielőbbi megnyitását. Ez utóbbi észrevétellel szemben áll az a tény, hogy az ügyosztály helyettea főnöke Szeged város kulturtanácsnokával és Lehotay Árpád színigazgatóval tárgyalásokat folytatott a szóban ügyben és a Művészeti Tanács elnöke is kedvező nyilat-